Magyarországon is érezteti munkaerő-piaci hatását a digitalizáció, azonban sokat kell tenni azért, hogy az éllovas államokhoz csatlakozhassunk – derül ki egy kutatásából.
A magyarországi felsővezetők vállalatuk hosszú távú fejlődése szempontjából fontosabbnak tartják a megfelelő alkalmazottak felvételét és a kollégák megtartását (30 százalék), mint cégük működési hatékonyságának javítását (26 százalék) – írja a Computerworld.
Magyarország a válság vége óta elsősorban a foglalkoztatottság javításával ért el átlagosan évi 3,2 százalékos gazdasági növekedést – emlékeztet a McKinsey & Company --, de a foglalkoztatottsági ráta szerintük gyakorlatilag elérte a nagy európai gazdaságokét (nagyjából 45 százalék). A ledolgozott munkaórákat tekintve a magyar munkavállalók jóval többet dolgoznak (hazánkban évi 1760 órát, míg Nyugat-Európában ez évi 1592 óra).
Ahhoz, hogy Magyarország csatlakozni tudjon a digitális éllovas országokhoz, számos területen kell előrelépnie. Kiemelkedően fontos a megfelelő oktatási és képzési rendszer, amely a digitális világban szükséges készségekre helyezi a hangsúlyt.
A McKinsey komoly kihívásnak tartja, hogy a magyar cégek, különösen a kis- és középvállalatok működésében kevésbé meghatározóak a digitális megoldások, mint a fejlett országokban. A magyar kkv-k mindössze 8 százaléka használ e-számlázási szolgáltatást, míg a digitális éllovasoknál ez az arány 32 százalék.
A kutatás szerint a startup munkahelyként is népszerű a fiatalok körében. A fiatalok fele jelezte, hogy szívesen dolgozna ilyen helyen, 6 százalék pedig korábban tevékenykedett startupnál, vagy most is ott dolgozik.
2024 januárjában Magyarország is ott lesz a Fagylalt Világkupán, ahol a világ minden tájáról érkező országokkal méretteti meg magát.
A szén-dioxid-mentesen előállított áram túlnyomó többségét tavaly is a Paksi Atomerőműben termelték meg. Az elmúlt 10 évben a hazai villamosenergia-fogyasztás átlagosan évi 1,28 százalékkal növekedett.