A titkosítás egyáltalán nem olyan hatékony védelmi módszer, mint gondolnánk – állítja egy szakértő.
Nem élhetünk titkosítás nélkül, de nem is feltételezhetjük, hogy az olyan egyszerűen és megbízhatóan működik, mint egy villanykapcsoló – állítja Peter Wayner, a CIO.com portál munkatársa, akinek írásából a Computerworld idéz.
Senki sem tudja, hogy valaha is építhetők lesznek-e olyan kvantumszámítógépek, amelyek megfelelő teljesítménnyel rendelkeznek jelentős problémák megoldásához, noha rendszeresen jelennek meg közlemények a fejlesztés előrehaladásáról – írja Peter Wayner.
Szakértők szerint a kvantumszámítógépek egyes titkosítási algoritmusokat fel fognak törni. Sok titkosítással foglalkozó tudós dolgozik keményen azon, hogy a kvantumszámítógépeknek ellenálló új algoritmusokat fejlesszen ki, de senki sem tudja igazán, mire lesznek képesek a kvantumszámítógépek.
A szakértő szerint a titkosítás néha túl jól működik. Egy matematikai széfbe zárja az adatokat, és a kulcs egyszer csak eltűnik. Egyszerűen lehet tartalékmásolatot készíteni a titkosított adatokról, azonban komoly kihívást jelent a kulcsok és jelszavak biztonsági mentése.
Ha túlságosan gondosak vagyunk, előfordulhat, hogy elzárjuk magunkat az adatainktól. Vagyis: a titkosított adat nem feltétlenül jelent biztonságos adatot.
Wayner úgy látja, hogy egyes titkosítási szabványok iránt nagy a bizalom, mivel fárasztó, többéves folyamat során dolgozták ki őket. Az alkalmazás nehezét azonban a kulcsok szétosztása jelenti az érintettek között. Ha van egy biztonságos csatornánk, akkor nincs szükségünk titkosításra.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.