Míg világszerte nagyjából egy százalékkal nőtt, Európában csaknem négy százalékkal csökkent az elsődleges energiafelhasználás az Energy Institute KPMG-vel készített, Statistical Review of World Energy kutatása szerint. A tanulmány azt mutatja, hogy kontinensünkön ugyan nem nőtt a szénfelhasználás, a világ azonban 2022-ben többet égetett el a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóból, mint eddig bármelyik évben.
Három, egymásra rétegződő válság határozta meg a 2022-es évet az energiaszektorban – az ellátás, az árak és az éghajlatváltozás terén is komoly kihívásokkal kellett megküzdeni. Az ágazat még túl sem jutott a pandémia hatásain, a világjárvány okozta keresletnövekedésen, az ellátási láncok problémáin, az energiapiacok újabb válságba sodródtak. Az ukrajnai háború világszerte komoly hullámokat vetett, felborította az ellátásra vonatkozó várakozásokat, előrejelzéseket, árválságot és számos gazdaságban mélyreható megélhetési költségnyomást okozott.
Emellett minden kontinensen megmutatkoztak a klímaváltozás egyre veszélyesebb hatásai is. Annak ellenére, hogy a nettó zéró kibocsátás elérésének szükségességéről széleskörű konszenzus van, az üvegházhatású gázok kibocsátása globálisan még mindig rossz irányba halad.
Az Energy Institute 72. Statistical Review of World Energy című, a KPMG közreműködésével készült tanulmánya átfogó képet nyújt az energiarendszerről, a globális piacok helyzetéről, az energetikai átmenet alakulásáról 2022-ben.
Az emberiség által felhasznált elsődleges energia mennyisége tavaly mintegy 1 százalékkal bővült 2021-hez képest, a 2019-es Covid-járvány előtti szintet pedig 2,8 százalékkal haladta meg. Eközben Európa összességében 3,8 százalékkal kevesebb energiát vett igénybe 2022-ben, mint az azt megelőző évben.
A megújulók vízenergia nélküli részaránya globálisan elérte a 7,5 százalékot; ez majdnem 1 százalékpontos (tehát 6,5-ről 7,5 százalékra történő) növekedést jelent az előző évhez viszonyítva, míg a fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás változatlan maradt, az elsődleges energiafogyasztás 82 százaléka. Az energiafelhasználásból, az ipari folyamatokból, a metánból származó szén-dioxid kibocsátás új csúcsot ért el – itt 0,8 százalékpontos növekedést tapasztaltak 2021-hez képest. Pusztán az energiafelhasználás általi kibocsátás 90 százalékponttal nőtt.
Losonczy Géza, a KPMG associate partnere a főbb változások között azt emelte ki, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának 13 százalékos bővülése 2021-ről 2022-re meghaladta a szén felhasználásának 0,6 százalékos növekedését, eközben pedig a földgázfelhasználás 3,1 százalékkal csökkent – ez hozzájárult a megújulók arányának növekedéséhez az energiamixben.
A globális olajtermelés 2022-ben napi 3,8 millió hordóval nőtt. A bővülés több mint 60 százalékát az OPEC+ tette ki. A növekedés elsődleges forrása Szaúd-Arábia (1 182 000 hordó/nap) és az Egyesült Államok (1,091,000 hordó/nap) volt. Az olajfogyasztás napi 2,9 millió hordóval, 97,3 millió hordóra nőtt, ez azonban 0,7 százalékkal a 2019-es szint alatt volt.
Ami az árakat illeti, ezek rekordot döntöttek tavaly. A Brent nyersolaj átlagos ára 101 USD/hordó volt 2022-ben. Ez csaknem 30 százalékos növekedés 2021-hez képest, és 2013 óta a legmagasabb szint.
A globális földgázigény ugyan 3 százalékkal visszaesett, az elsődleges energiafogyasztásban való részesedése azonban csupán kismértékben, 24 százalékra csökkent a 2021-es 25 százalékos értékhez képest.
Az LNG-kínálat 5 százalékkal, 542 milliárd köbméterre nőtt 2022-ben, főként Észak-Amerikának és az Ázsiai és Csendes-óceáni térségnek köszönhetően. Az LNG import világszinten 5,2 százalékkal nőtt. A Statistical Review of World Energy szerint míg Európa jelentősen, 58,4 százalékkal növelte LNG-importját, az ázsiai csendes-óceáni térség 6,5 százalékkal csökkentette azt 2022-ben.
A földgázvezeték-hálózatokon keresztül a teljes nettó kereskedelem tavaly 15 százalékkal, 78 milliárd köbméterre esett vissza. A tanulmány szerint ennek legfőbb oka az, hogy az európai csővezetékes import 35 százalékkal, 82 milliárd köbméterre csökkent, ami szinte teljes egészében az Oroszország elleni szankcióknak tudható be. Összességében a teljes orosz csővezetékes export 38 százalékkal csökkent. Kína eközben 5 milliárd köbméterrel, azaz 9,7 százalékkal növelte vezetékes importját.
A földgáz ára csúcsokat döntött tavaly: Európában 302 százalékos, Ázsiában pedig 189 százalékos volt a növekedés. Eközben az Egyesült Államokban kevésbé drasztikus, 50 százalékos emelkedést tapasztalhattak, de az árak így is rekordszintet értek el 2008 óta.
Az elemzés szerint a 2022-es szénfogyasztásban meghatározó regionális különbségek mutatkoztak. A globális fogyasztás 2014 óta a legmagasabb szintre emelkedett – 0,6 százalékos volt a bővülés, főként Kína (1 százalék) és India (4 százalék) hatására. Észak-Amerikában és Európában eközben 6,8, illetve 3,1 százalékkal csökkent a felhasználás.
2022-ben a globális villamosenergia-termelés 2,3 százalékkal nőtt, a szél- és napenergia részaránya pedig rekordmagas szintet, 12 százalékot ért el. A napenergia 25, a szélenergia 13,5 százalékos növekedést produkált. A megújuló energiaforrások tavaly a nettó villamosenergia-igény növekedésének 84 százalékát fedezték a vízenergia nélkül.
Mindezek ellenére az energiatermelés domináns tüzelőanyaga világszerte a szén maradt a maga stabil, 35,4 százalékos arányával. (Ez az arány egyébként kismértékben csökkent a 2021-es 35,8 százalékhoz képest.) A szén meghatározó szerepét ugyanakkor nem Európa erősítette – ott a felhasználás jelentősen alacsonyabb, 16 százalékos arányú volt. Ennek egyik fő oka lehetett, hogy az ukrán felhasználás megfeleződött egyes üzemek leállása, megsemmisülése miatt.
A szén ára 2022-ben rekordszintet ért el, elsősorban az európai, illetve a japán piacokon. Előbbinél 145, utóbbinál 45 százalékos növekedést tapasztaltak.
A megújuló energia felhasználása 2022-ben – a vízenergia kivételével – 14 százalékkal nőtt, valamivel alulmúlva a 2021-ben mért 16 százalékos értéket. A növekedés nagy része Kínának köszönhető, a napenergia kapcsán 37 százalékos, a szélenergia-kapacitás esetében pedig 41 százalékos bővüléssel.
Losonczy Géza, a KPMG associate partnere külön összefoglalta az átfogó adatsor Magyarországra vonatkozó részét. Eszerint elsődleges energiafelhasználásunk 2021-hez képest 6,4 százalékot csökkent, ez jelentősebb, mint a mínusz 3,8 százalékos európai átlag. Hazánk 2022-es széntermelése szembe ment az európai, növekvő tendenciákkal: 1,5 százalékkal csökkent. (Európában eközben 3,9 százalékos volt a bővülés ezen a területen.)
Megújuló energiából származó termelésünk 7,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami azonban kevesebb a 9,4 százalékos európai átlagnál. Fő forrásunk a napenergia volt múlt évben, a 4,6 TWh a hazai termelés 63 százalékát biztosította.
Olajfogyasztásunk szintén esett, méghozzá 1,5 százalékkal, tehát változó tendenciát mutat az átlagos európai 3,6 százalékos növekedéshez képest. Földgáz felhasználásunk a 13 százalékos európai tendenciának megfelelően jelentős mértékben, 15 százalékkal csökkent – a 2022-es érték 9.2 milliárd köbméter volt. Megújuló energiák felhasználásában a 2022-es 7,4 százalékos hazai növekedéssel elmaradunk a 9,4 százalékos európai átlagtól. Jól állunk viszont az energiafelhasználásból fakadó szén-dioxid kibocsátás terén: ez Magyarországon az előző évhez képest 6,9 százalékkal csökkent, ami a 2 százalékos európai átlag majdnem három és félszerese.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.