Oracle: a digitális megoldásoknak döntő szerepe van Közép-Kelet-Európa fejlődésében

2021. 02. 07., 10:00

A digitális megoldások alkalmazásának felgyorsítása döntő szerepet játszhat a közép-kelet-európai szervezetek túlélésében és fejlődésében az IDC által az Oracle megbízásából készített, nyolc ország digitális beruházásait vizsgáló kutatása szerint.

A kutatásban Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Görögország, Horvátország és Szerbia közszférájának, illetve piaci szektorának képviselőit kérdezték.

A döntéshozók számára a digitális alkalmazásoknál a legfontosabb az üzleti teljesítmény javítása (72 százalék), a költségcsökkentés (71 százalék) a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálása (71 százalék), a biztonság és kiberbiztonság (69 százalék) valamint a munkaerő fejlesztése (62 százalék).

Razvan Savu, az IDC régiós szenior tanácsadója szerint az első három üzleti cél közel azonos fontossággal bír a válaszadók számára, ami azt mutatja, hogy sokszor inkább a rövidtávú, az üzletmenet védelmére fókuszáló célok közül választanak az olyan befektetések helyett, amelyek hosszútávon gondoskodnának a szervezet jólétéről.

Hozzátette: az IT – különös tekintettel a felhőre, az adatkezelésre és az adatelemzési megoldásokra – egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti életben. Mutatja ezt az is, hogy a közép-kelet-európai régióban egyre növekvő mértékben választanak felhőalapú megoldásokat a vállalatok és intézmények: a cégek felismerték a felhőalapú megoldások előnyeit, és egyre magabiztosabban viszonyulnak a területhez.

Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója szerint a magyar vállalatok az üzleti teljesítmény növelését és a vásárlói igények hatékonyabb kiszolgálását nevezték meg legfontosabb céljukként, amelyek eléréséhez kiemelten kezelik az üzleti alkalmazásokat, az adatmenedzsmentet és az autonóm rendszereket. Szembetűnőnek nevezte, hogy a költségek csökkentésén túl egyre inkább az üzleti folyamatok egészének modernizálása áll a középpontban, és mindenütt felbukkan az ügyfelek jobb kiszolgálásának szükségessége is.

A kutatásban a válaszadók csaknem háromnegyede (72 százalék) az adatkezelési megoldásokat nevezte meg a legfontosabbnak ahhoz, hogy a szervezet elérje céljait, mivel ezek segítik a gyorsabb és pontosabb üzleti döntéshozatalt. Megjegyezték azonban, hogy a közép-kelet-európai régió számos szervezete nem tudja hasznosítani az összegyűjtött adatokban rejlő lehetőségeket, mert elárasztja őket a kezelendő adatmennyiség. A felmérésből kiderült az is, hogy a szervezeteknél az elavult infrastruktúra, az egymástól elkülönítve tárolt adatok, a nem megfelelő vagy manuális folyamatok gátolhatják az innovációt.

Az IDC azt tanácsolja a döntéshozóknak, hogy mérlegeljék, milyen szerepet tölthet be a vállalkozás egy megosztáson alapuló gazdaságban, helyezzék a technikai lemaradások csökkentését a teendők elejére, célozzák meg egy intelligens központ kiépítését, egyszerűsítsék a folyamatokat, és építsenek ki egy olyan infrastruktúrát, amely megfelel a dinamikus üzleti elvárásoknak.

Fontosnak nevezték azt is, hogy fektessenek hangsúlyt a megbízhatóságra, valamint azt, hogy a vállalkozás minden szintjén váljon a döntéshozatali folyamat részévé az elemzés. Aláhúzták: a digitalizációt minden szervezetnek üzleti prioritásként kellene kezelnie. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS