A koronavírus-járvány alatt jelentősen megnőtt az otthoni internethasználat, és sokakat aggaszt, hogy mindez miként hat az egészségükre és a személyes adataik biztonságára – mutat rá az EY 17 500 háztartás bevonásával készült nemzetközi kutatása. A szolgáltatóknak érdemes figyelembe venniük a fogyasztói aggályokat, különben a felhasználók egyre elutasítóbbá válhatnak az új termékekkel és megoldásokkal szemben.
A pandémia hatására az emberek közel fele (44 százalék) egyre többet internetezik otthonról. A kijárási korlátozások alatt számos olyan felhasználó indított videóhívásokat (25 százalék), használt egészségügyi szolgáltatásokat (20 százalék), valamint vett részt online oktatásban (18 százalék) a lakásából, akikre ez korábban nem volt jellemző.
A világhálón töltött idő emelkedésével a felhasználók tudatosabbá is váltak. Ma már sokkal jobban tartanak az emberek az internetezés egészségügyi hatásaitól (41 százalék), mint a veszélyhelyzet előtt, és kifejezetten óvatosak (39 százalék), ha online kell megosztaniuk személyes adataikat. A megkérdezettek majdnem fele (47 százalék) kevesebbszer használná okostelefonját és negyedük az előfizetett streaming-szolgáltatásai számát csökkentené.
„Az internet szigorú szabályozását a kutatásunkban megkérdezettek közel fele támogatja” - hívta fel a figyelmet Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője.
„A cégeknek biztosítaniuk kell, hogy meg tudják védeni ügyfeleik adatait a hekkerektől és megfelelően használják fel a rájuk bízott személyes információkat. Aki ezt nem tudja garantálni, attól a jövőben könnyen elpárolhatnak a vevői” – hangsúlyozta a szakember
A válaszadók 42 százaléka szerint már jelenleg is túl sokat költ tartalomra, míg az otthonok felében (53 százalék) különösen fontos, hogy minél kevesebbet fizessenek ki kommunikációs szolgáltatásokra.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.