Nyugtalanságot kelt az otthonokban a megnövekedett internethasználat

2021. 06. 23., 14:00

A koronavírus-járvány alatt jelentősen megnőtt az otthoni internethasználat, és sokakat aggaszt, hogy mindez miként hat az egészségükre és a személyes adataik biztonságára – mutat rá az EY 17 500 háztartás bevonásával készült nemzetközi kutatása. A szolgáltatóknak érdemes figyelembe venniük a fogyasztói aggályokat, különben a felhasználók egyre elutasítóbbá válhatnak az új termékekkel és megoldásokkal szemben.

A pandémia hatására az emberek közel fele (44 százalék) egyre többet internetezik otthonról. A kijárási korlátozások alatt számos olyan felhasználó indított videóhívásokat (25 százalék), használt egészségügyi szolgáltatásokat (20 százalék), valamint vett részt online oktatásban (18 százalék) a lakásából, akikre ez korábban nem volt jellemző.

A világhálón töltött idő emelkedésével a felhasználók tudatosabbá is váltak. Ma már sokkal jobban tartanak az emberek az internetezés egészségügyi hatásaitól (41 százalék), mint a veszélyhelyzet előtt, és kifejezetten óvatosak (39 százalék), ha online kell megosztaniuk személyes adataikat. A megkérdezettek majdnem fele (47 százalék) kevesebbszer használná okostelefonját és negyedük az előfizetett streaming-szolgáltatásai számát csökkentené.

„Az internet szigorú szabályozását a kutatásunkban megkérdezettek közel fele támogatja”hívta fel a figyelmet Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője.

„A cégeknek biztosítaniuk kell, hogy meg tudják védeni ügyfeleik adatait a hekkerektől és megfelelően használják fel a rájuk bízott személyes információkat. Aki ezt nem tudja garantálni, attól a jövőben könnyen elpárolhatnak a vevői” – hangsúlyozta a szakember

A válaszadók 42 százaléka szerint már jelenleg is túl sokat költ tartalomra, míg az otthonok felében (53 százalék) különösen fontos, hogy minél kevesebbet fizessenek ki kommunikációs szolgáltatásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS