A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A Covid-járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből.
Kilőttek az otthoni munkavégzés érdekében végzett vállalati fejlesztések, egyre több cég fektet a dolgozók okoseszközökkel való ellátásába is – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az indexet alkotó négy alindex – megvalósult fejlesztések, tervezett innovációk, digitális innovációk és az innovációs stratégia - közül egyik értéke sem csökkent, ami azt jelenti, hogy a cégek továbbra is kiemelten kezelik az innovációt. A legnagyobb mértékben – 5 ponttal – pedig a digitális innováció alindex nőtt. Ez azt jelenti, hogy előre menekültek a járvány okozta gazdasági visszaesésből a hazai vállalkozások: többek között digitális fejlesztésekkel próbálták ellensúlyozni a pandémia miatti kieső bevételeiket.
„Szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében az előző félévhez képest, azaz jelentősen magasabb arányban számoltak be digitális fejlesztésekről a cégek. A vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára. Míg a legkevesebben, a cégek mindössze 5 százaléka foglalkozott a mesterséges intelligenciával” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Rengeteg vállalat volt kénytelen modern informatikai megoldásokat bevezetni annak érdekében, hogy a munkatársak hatékonyan tudjanak dolgozni akár otthonról is. A szolgáltatási szektorban jelen lévő cégek közel fele, 46 százaléka számolt például be jelentős fejlesztésekről a home office miatt az elmúlt két évben, de az ipari cégek 36 százaléka is így tett. Ezek a változások pedig sok esetben a járvány csitulása után is megmaradtak.
Ezzel összhangban az idei első félévben jelentősen, 47-ről 62 százalékra emelkedett azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik rendszeresen használnak számítógépet. Ez a növekedés pedig különösen a 2 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve nyugat-magyarországi, valamint az ipar, illetve a kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő vállalatoknak köszönhető. Hasonlóképpen egyre több, közel minden második munkavállaló használ valamilyen hordozható informatikai eszközt.
A kereskedelem és a szolgáltatás területén például a cégek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a munkatársak több mint 70 százaléka el van látva ilyenekkel. Ezzel párhuzamosan megugrott azoknak az aránya is az előző félévhez képest, akik használnak rendszeresen internetet a munkájukhoz, így 2022 első félévében az alkalmazottak kétharmada tesz már így. Illetve kis mértékben ugyan, de nőtt az informatikai képzésben részt vett alkalmazottak száma is: a kereskedelem és a szolgáltatás területén dolgozók vesznek a legnagyobb arányban részt ezeken.
Németh Balázs kiemelte, hogy míg az otthonról végzett munkára való átállás érdekében rengeteg fejlesztés történt, és hasonlóképpen a meglévő szoftverek összekapcsolásán a cégek 32 százaléka dolgozott, addig a big data, az összegyűjtött adatok feldolgozása érdekében már jóval kisebb arányban – 12-15 százalék – tettek erőfeszítéseket a megkérdezett cégek, és a legkevesebben, mindössze 5 százalék a mesterséges intelligenciával foglalkozott.
„Mesterséges intelligenciát a cégek döntő többsége nem használ és nem is tervezi ezt: tízből talán egy vállalat használja, esetleg szándékozik bevezetni. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel a területtel, kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Érdekes, hogy személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozása esetén mindössze minden hatodik cég (16 százalék) használja az MI-t, azonban ez volt az egyetlen terület, ahol az arányuk az előző félévhez képest érdemben nőtt” – tette hozzé Németh Balázs.
A beszédfelismerést, gépi fordítást, chatbotokat mindössze a cégek 4 százaléka használja jelenleg is, és 94 százalékra nőtt azok aránya, amelyek nem is tervezik a bevezetését. Hasonló a helyzet a gépi tanulási algoritmusok segítségével történő előrejelzés, optimalizálás és döntéshozatal esetében is. Legkevésbé a folyamatautomatizálást (3 százalék), a vizuális adatok feldolgozását, arc- vagy képfelismerést (3 százalék) alkalmazzák a vállalatok.
Az előző hullámhoz képest az IoT alkalmazásának aránya némely feladatok esetén javult: 2021. első féléve óta folyamatosan nő a járművekbe épített érzékelők és mérők nyomon követése esetében, de népszerű még a kamerák vagy más szenzorok használata is a vevők magatartásának érzékelésére és elemzésére, ezzel minden ötödik vállalkozás él jelenleg.
A drasztikusan változó gazdasági környezet miatt várhatóan nőni fog azon vállalatok aránya is, akik energiafelhasználásuk optimalizálása érdekében okosmérőket használnak, de 2022 első felében még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka volt érdekelt ebben.
A szakember szerint az adatokból jól látszik, hogy többek között a pandémia miatt kialakult helyzetben elsősorban a rövid távú innovációkra van egyelőre nagyobb igény a vállalkozásoknál, és a hosszabb távra szóló fejlesztések kevesebb cégnél kerültek előtérbe.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”