Németh Balázs: A cégek többsége nem él a mesterséges intelligencia lehetőségével

Németh Balázs: A cégek többsége nem él a mesterséges intelligencia lehetőségével
2022. 08. 09., 14:23

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A Covid-járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből.

Kilőttek az otthoni munkavégzés érdekében végzett vállalati fejlesztések, egyre több cég fektet a dolgozók okoseszközökkel való ellátásába is – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az indexet alkotó négy alindex – megvalósult fejlesztések, tervezett innovációk, digitális innovációk és az innovációs stratégia - közül egyik értéke sem csökkent, ami azt jelenti, hogy a cégek továbbra is kiemelten kezelik az innovációt. A legnagyobb mértékben – 5 ponttal – pedig a digitális innováció alindex nőtt.  Ez azt jelenti, hogy előre menekültek a járvány okozta gazdasági visszaesésből a hazai vállalkozások: többek között digitális fejlesztésekkel próbálták ellensúlyozni a pandémia miatti kieső bevételeiket.

Élen a távmunka

„Szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében az előző félévhez képest, azaz jelentősen magasabb arányban számoltak be digitális fejlesztésekről a cégek. A vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára. Míg a legkevesebben, a cégek mindössze 5 százaléka foglalkozott a mesterséges intelligenciával” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Rengeteg vállalat volt kénytelen modern informatikai megoldásokat bevezetni annak érdekében, hogy a munkatársak hatékonyan tudjanak dolgozni akár otthonról is. A szolgáltatási szektorban jelen lévő cégek közel fele, 46 százaléka számolt például be jelentős fejlesztésekről a home office miatt az elmúlt két évben, de az ipari cégek 36 százaléka is így tett. Ezek a változások pedig sok esetben a járvány csitulása után is megmaradtak.

Egyre több számítógép és okoseszköz

Ezzel összhangban az idei első félévben jelentősen, 47-ről 62 százalékra emelkedett azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik rendszeresen használnak számítógépet. Ez a növekedés pedig különösen a 2 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve nyugat-magyarországi, valamint az ipar, illetve a kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő vállalatoknak köszönhető. Hasonlóképpen egyre több, közel minden második munkavállaló használ valamilyen hordozható informatikai eszközt.

A kereskedelem és a szolgáltatás területén például a cégek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a munkatársak több mint 70 százaléka el van látva ilyenekkel. Ezzel párhuzamosan megugrott azoknak az aránya is az előző félévhez képest, akik használnak rendszeresen internetet a munkájukhoz, így 2022 első félévében az alkalmazottak kétharmada tesz már így. Illetve kis mértékben ugyan, de nőtt az informatikai képzésben részt vett alkalmazottak száma is: a kereskedelem és a szolgáltatás területén dolgozók vesznek a legnagyobb arányban részt ezeken.

Hátul kullog a mesterséges intelligencia

Németh Balázs kiemelte, hogy míg az otthonról végzett munkára való átállás érdekében rengeteg fejlesztés történt, és hasonlóképpen a meglévő szoftverek összekapcsolásán a cégek 32 százaléka dolgozott, addig a big data, az összegyűjtött adatok feldolgozása érdekében már jóval kisebb arányban – 12-15 százalék – tettek erőfeszítéseket a megkérdezett cégek, és a legkevesebben, mindössze 5 százalék a mesterséges intelligenciával foglalkozott.

„Mesterséges intelligenciát a cégek döntő többsége nem használ és nem is tervezi ezt: tízből talán egy vállalat használja, esetleg szándékozik bevezetni. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel a területtel, kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Érdekes, hogy személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozása esetén mindössze minden hatodik cég (16 százalék) használja az MI-t, azonban ez volt az egyetlen terület, ahol az arányuk az előző félévhez képest érdemben nőtt” – tette hozzé Németh Balázs.

A beszédfelismerést, gépi fordítást, chatbotokat mindössze a cégek 4 százaléka használja jelenleg is, és 94 százalékra nőtt azok aránya, amelyek nem is tervezik a bevezetését. Hasonló a helyzet a gépi tanulási algoritmusok segítségével történő előrejelzés, optimalizálás és döntéshozatal esetében is. Legkevésbé a folyamatautomatizálást (3 százalék), a vizuális adatok feldolgozását, arc- vagy képfelismerést (3 százalék) alkalmazzák a vállalatok.

Az előző hullámhoz képest az IoT alkalmazásának aránya némely feladatok esetén javult: 2021. első féléve óta folyamatosan nő a járművekbe épített érzékelők és mérők nyomon követése esetében, de népszerű még a kamerák vagy más szenzorok használata is a vevők magatartásának érzékelésére és elemzésére, ezzel minden ötödik vállalkozás él jelenleg.

A drasztikusan változó gazdasági környezet miatt várhatóan nőni fog azon vállalatok aránya is, akik energiafelhasználásuk optimalizálása érdekében okosmérőket használnak, de 2022 első felében még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka volt érdekelt ebben.

A szakember szerint az adatokból jól látszik, hogy többek között a pandémia miatt kialakult helyzetben elsősorban a rövid távú innovációkra van egyelőre nagyobb igény a vállalkozásoknál, és a hosszabb távra szóló fejlesztések kevesebb cégnél kerültek előtérbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS