Németh Balázs: A cégek többsége nem él a mesterséges intelligencia lehetőségével

Németh Balázs: A cégek többsége nem él a mesterséges intelligencia lehetőségével
2022. 08. 09., 14:23

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A Covid-járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből.

Kilőttek az otthoni munkavégzés érdekében végzett vállalati fejlesztések, egyre több cég fektet a dolgozók okoseszközökkel való ellátásába is – derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Az indexet alkotó négy alindex – megvalósult fejlesztések, tervezett innovációk, digitális innovációk és az innovációs stratégia - közül egyik értéke sem csökkent, ami azt jelenti, hogy a cégek továbbra is kiemelten kezelik az innovációt. A legnagyobb mértékben – 5 ponttal – pedig a digitális innováció alindex nőtt.  Ez azt jelenti, hogy előre menekültek a járvány okozta gazdasági visszaesésből a hazai vállalkozások: többek között digitális fejlesztésekkel próbálták ellensúlyozni a pandémia miatti kieső bevételeiket.

Élen a távmunka

„Szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében az előző félévhez képest, azaz jelentősen magasabb arányban számoltak be digitális fejlesztésekről a cégek. A vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára. Míg a legkevesebben, a cégek mindössze 5 százaléka foglalkozott a mesterséges intelligenciával” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Rengeteg vállalat volt kénytelen modern informatikai megoldásokat bevezetni annak érdekében, hogy a munkatársak hatékonyan tudjanak dolgozni akár otthonról is. A szolgáltatási szektorban jelen lévő cégek közel fele, 46 százaléka számolt például be jelentős fejlesztésekről a home office miatt az elmúlt két évben, de az ipari cégek 36 százaléka is így tett. Ezek a változások pedig sok esetben a járvány csitulása után is megmaradtak.

Egyre több számítógép és okoseszköz

Ezzel összhangban az idei első félévben jelentősen, 47-ről 62 százalékra emelkedett azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik rendszeresen használnak számítógépet. Ez a növekedés pedig különösen a 2 milliárd forint alatti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve nyugat-magyarországi, valamint az ipar, illetve a kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő vállalatoknak köszönhető. Hasonlóképpen egyre több, közel minden második munkavállaló használ valamilyen hordozható informatikai eszközt.

A kereskedelem és a szolgáltatás területén például a cégek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a munkatársak több mint 70 százaléka el van látva ilyenekkel. Ezzel párhuzamosan megugrott azoknak az aránya is az előző félévhez képest, akik használnak rendszeresen internetet a munkájukhoz, így 2022 első félévében az alkalmazottak kétharmada tesz már így. Illetve kis mértékben ugyan, de nőtt az informatikai képzésben részt vett alkalmazottak száma is: a kereskedelem és a szolgáltatás területén dolgozók vesznek a legnagyobb arányban részt ezeken.

Hátul kullog a mesterséges intelligencia

Németh Balázs kiemelte, hogy míg az otthonról végzett munkára való átállás érdekében rengeteg fejlesztés történt, és hasonlóképpen a meglévő szoftverek összekapcsolásán a cégek 32 százaléka dolgozott, addig a big data, az összegyűjtött adatok feldolgozása érdekében már jóval kisebb arányban – 12-15 százalék – tettek erőfeszítéseket a megkérdezett cégek, és a legkevesebben, mindössze 5 százalék a mesterséges intelligenciával foglalkozott.

„Mesterséges intelligenciát a cégek döntő többsége nem használ és nem is tervezi ezt: tízből talán egy vállalat használja, esetleg szándékozik bevezetni. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel a területtel, kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Érdekes, hogy személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozása esetén mindössze minden hatodik cég (16 százalék) használja az MI-t, azonban ez volt az egyetlen terület, ahol az arányuk az előző félévhez képest érdemben nőtt” – tette hozzé Németh Balázs.

A beszédfelismerést, gépi fordítást, chatbotokat mindössze a cégek 4 százaléka használja jelenleg is, és 94 százalékra nőtt azok aránya, amelyek nem is tervezik a bevezetését. Hasonló a helyzet a gépi tanulási algoritmusok segítségével történő előrejelzés, optimalizálás és döntéshozatal esetében is. Legkevésbé a folyamatautomatizálást (3 százalék), a vizuális adatok feldolgozását, arc- vagy képfelismerést (3 százalék) alkalmazzák a vállalatok.

Az előző hullámhoz képest az IoT alkalmazásának aránya némely feladatok esetén javult: 2021. első féléve óta folyamatosan nő a járművekbe épített érzékelők és mérők nyomon követése esetében, de népszerű még a kamerák vagy más szenzorok használata is a vevők magatartásának érzékelésére és elemzésére, ezzel minden ötödik vállalkozás él jelenleg.

A drasztikusan változó gazdasági környezet miatt várhatóan nőni fog azon vállalatok aránya is, akik energiafelhasználásuk optimalizálása érdekében okosmérőket használnak, de 2022 első felében még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka volt érdekelt ebben.

A szakember szerint az adatokból jól látszik, hogy többek között a pandémia miatt kialakult helyzetben elsősorban a rövid távú innovációkra van egyelőre nagyobb igény a vállalkozásoknál, és a hosszabb távra szóló fejlesztések kevesebb cégnél kerültek előtérbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-27 12:17:00
Tíz nappal a határidő előtt 115 ezren választották az új katát a korábbi 400 ezerből, és 125 ezer új átalányadózó jelent meg, azaz „összesen a katások fele már rendezte a saját sorsát” – tájékoztatott Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
2022-09-27 11:17:00
Amikor szerződéskötésről beszélünk, akkor általában mindenki írásba foglalt szerződésre gondol. Hogyan lehet szerződést kötni? Mikor kötelező az írásba foglalt szerződés? Miért jó, ha írásban van a megállapodás? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2022-09-27 09:17:16
A hazai biztosítási piac díjbevétele 2022 első felében elérte a 785 milliárd forintot, ami közel 15 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A pozitív képet árnyalja, hogy jelentősen megugrott a kárkifizetések mértéke.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS