Okosiroda, e-szerződés, virtuális lakáskeresés, energiahatékony otthonok – néhány kifejezés, amellyel már kezdünk megbarátkozni, de egyelőre ritkán találkozunk velük a gyakorlatban. Az ingatlanszektor és a technológia találkozásából egyre izgalmasabb megoldások születnek, amelyek globális viszonylatban tavaly rekordszintű, 32 milliárd dollárnyi befektetést vonzottak. A proptech fejlesztéseknek ráadásul a koronavírus-járvány nyomában érkező „otthon-forradalom” is óriási lendületet adott, mely ráadásul az irodapiacon is felkeltette az érdeklődést a hatékonyságot növelő, egyben költségcsökkentő innovációk iránt. Mi mozgatja majd a jövőben a proptech piacot és merre tartanak a fejlesztések hazánkban?
Közel 10 éve került először a köztudatba a proptech (Property+Technology) kifejezés, de igazán csak 2018-ban robbant be a technológiai innováció az ingatlanpiacra, és azóta is kisebb lemaradásban halad a digitalizációs forradalom közepette. A fejlesztéseket elsősorban a hatékonyságnövelés (65 százalék), a költségoptimalizálás (47 százalék) és a jobb döntéshozatali mechanizmusok (44 százalék) motiválják a szakértők szerint, és a proptech újításokat alkalmazó cégek saját bevallásuk szerint nem is csalódnak az újonnan adaptált megoldásokban.
„Az innovációk az ingatlan szakma szinte minden szektorában utat törnek maguknak a finanszírozástól kezdve a tervezésen és a kivitelezésen át egészen az értékesítésig és a hosszabb távú üzemeltetésig. Azonban ez egy sok szereplős, komplex rendszer, amit gyakran nagyon különböző érdekek mozgatnak, ezért is tapasztaljuk, hogy lassabban terjednek el a technológiai újítások” – jegyezte meg Kalmár Zoltán, a ProptechZoom.com alapítója.
Sok más területhez hasonlóan a koronavírus-járvány alapvetően megváltoztatta a proptech piacot, miközben merőben másként érintette annak különböző szegmenseit. Szárnyra kelt például a logisztikai piac, hiszen a lezárások alatt óriási lendületet vett az e-kereskedelem, emiatt pedig jelentősen megugrott az igény a hatékonyságot növelő megoldásokra. Mindeközben a kiskereskedelem szenvedett a megváltozott fogyasztói szokások miatt, a hotelpiac pedig szintén átalakult, és még most is csak a helyét keresi a poszt-COVID világban.
A lakossági ingatlanokkal szembeni elvárások a tartós és nagy valószínűség szerint velünk is maradó home office jelenség miatt alapjaiban változtak meg: fontos lett többek között a kényelem, a biztonság és az alacsony energiafelhasználás. A klasszikus, nagy alapterületű irodaházak bérlői is nagy kihívással szembesültek, mind a karantén miatt üres helyiségek hatékony fenntartása, mind a visszatérő munkavállalók igényeinek maradéktalan kiszolgálása miatt.
„Továbbra is sok a bizonytalanság az ingatlanszektorban, és itt nyerhetnek óriási jelentőséget a technológiai fejlesztések. Mikor, a lakás mely pontját és milyen hőmérsékletre érdemes felfűteni a lehető legnagyobb hatékonysággal? Hogyan lehet kényelmes, de költségoptimalizált munkakörülményeket biztosítani, ha csak néhány kolléga dolgozik egyszerre az irodában? Itt jönnek a képbe az adatok, valamint az azokkal dolgozó algoritmusok és mesterséges intelligenciák, melyek valós időben adnak választ a számunkra fontos kérdésekre, és adott esetben komoly üzleti döntések alapjául szolgálthatnak” – mondta Kalmár Zoltán.
A Protechtor legfrissebb epizódjában megszólaló szakértők szerint a hazai proptech piac egyelőre régiós összehasonlításban sem teljesít túl jól: miközben Romániában és Bulgáriában 200 körül mozog a szektorban fejlesztő cégek száma, addig Magyarországon csupán közel 70 bejegyzett vállalkozás működik. Az építőipar és az ingatlanszektor sajátosságai is akadályozzák a minden átszövő digitalizációs forradalmat: a kisebb cégek általában csak alvállalkozóként tudnak bekapcsolódni egy-egy-projektbe, így a technológiai fejlesztésekre rendszerint nem marad elegendő forrás. A befektetések ráadásul nehezen találják meg a hazai proptech startupokat, akik gyakran eleve az ázsiai vagy távol-keleti piacokra koncentrálnak, így kevés sikertörténetről, emlékezetes exitről hallani – ezek mind-mind visszavetik a vállalkozó kedvű innovátorokat.
„Azt látjuk, hogy ebből a helyzetből döntően a bérlői kör tudja kirángatni a magyar proptech szegmenst. Ha felőlük jön a nyomás, és a finanszírozói, illetve kivitelezői oldal azt látja, hogy erre igény van és jó a megtérülés, akkor elindulnak a technológiai fejlesztések. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy irodaház bérlői harcolták ki az üzemeltetőnél az intelligens parkolórendszer telepítését" – fűzte hozzá Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere.
Rengeteg fejlesztés igyekszik bevenni a proptech piacot, miközben jónéhány technológiát már most is egyre gyakrabban alkalmaznak. A járványhelyzet következtében hódítanak az érintésmentes megoldások, mind több épületben szaporodnak a különböző szenzorok, melyek az adatok gyűjtésén túl (hőmérséklet, fényviszonyok) a hozzájuk kapcsolt szoftveres és MI megoldásokkal már hosszabb távú előrejelzéseket és modelleket is képesek gyártani, és egyre nagyobb az érdeklődés az olyan technológiai platformok iránt, melyek nem csupán egy-egy funkciót, hanem a nagyobb épületekben, irodaházakban elérhető összes szolgáltatást egyszerre kezelik, legyen szó a parkolóházról vagy az étkezőről és a konferenciateremről.
Természetesen a metaverzum a proptech világába is bekacsint és népszerűek a bérelhető VR-tárgyalók: képzeljük csak el, hogy a saját otthonunkban dolgozva felvesszük a virtuális valóság szemüveget, és azonnal a kollégáinkkal csevegve folytathatjuk a feladatainkat, sőt, úgy érezhetjük, hogy mellettünk koptatják a billentyűzetet.
„A bérlői igények mellett két másik fő szempont fogja mozgatni a proptech fejlesztéseket a következő évtizedben: a hatékonyság és a környezettudatosság. Cél lesz a minél alacsonyabb költségekkel járó, energiafelhasználás és humánerőforrás szempontjából is fenntartható üzemeltetés, legyen szó akár lakóépületekről, akár irodaházakról vagy raktárakról. Emellett környezetünk védelme és az ennek megfelelő tudatos megoldások kerülnek mindenek felett előtérbe, ehhez pedig kiváló eszközül szolgál majd a technológia” – jegyezte meg Massányi Tibor.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.
