A navigációról elsősorban az útvonaltervezés jut eszünkbe, pedig a műholdas navigációs rendszerek máshogyan is segítik a mindennapi emberek életét. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összeszedte azokat a legfontosabb területeket, ahol a hétköznapokban is találkozhatunk a helymeghatározáshoz szükséges navigációs rendszerekkel.
Az olyan GPS-alkalmazások, mint a Google Maps vagy a Waze is műholdas navigációs rendszerektől kapják az információkat. Ezek közül négy globális lefedettségű rendszer létezik: az USA-béli GPS Navstar, az orosz GLONASS, a kínai Beidou és az európai fejlesztésű Galileo, amely a Földtől 23 ezer kilométeres távolságban keringő műholdakat alkalmaz. Azt hihetnénk, hogy itthon kizárólag a Galileo rendszertől kapja a telefonunk az információkat, de ez nem így van. A készülékek egy időben több műholdas rendszer adatait fel tudják használni. A négy rendszer közül a Galileo viszonylag újnak tekinthető, 2016-ban kezdett el szolgáltatásokat nyújtani, ekkor jelentek meg az első Galileót támogató eszközök is. A régebbi telefonok jellemzően a GPS Navstar és a GLONASS-rendszerek jeleit használják a pozíció számításához.
A navigáció pontosságát számos tényező befolyásolja, például a műholdak pályahibái, a rádióhullámok visszaverődése és a légkör állapota is. Alapfeltételként az eszköznek négy műholdat kell érzékelnie a helymeghatározáshoz, de minél több műholdjelet képes venni a készülék, annál precízebben tudja megállapítani a pozíciót. Mivel az alagutakban nincs „rálátás” a műholdakra, a készülékek nem tudják venni a szatellitek jelét. Ilyenkor jellemzően a „nincs GPS-jel” értesítést kapjuk az eszközünktől. A helymeghatározás pontossága növelhető a támogatott műholdas rendszerek, illetve a használt frekvenciák számával is. Az okostelefonokba épített legújabb chipsetek már az összes globális rendszer jelét használják a számításokhoz, ezzel segítve a pontosságot. A navigációs rendszerek több frekvencián működnek, és ha a készülékek az egyes rendszerek két vagy három frekvenciáját is venni tudják, az még tovább növeli a precíziót.
Azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy az uniós tagállamok egységes segélyhívószáma a 112. De azt már kevesebben tudják, hogy a hívószámhoz néhány éve kapcsolódik egy helymeghatározó funkció is. Az úgynevezett AML (Advanced Mobile Location) segélyhíváskor automatikus üzenetet küld a hívás kezelőjének a hívó helyadatairól. Így ha nehezen beazonosítható vagy a hívó számára ismeretlen helyről érkezik a bejelentés, a segélyhívó központ operátorai így is tudni fogják, hova kell a mentősöket, a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet irányítaniuk. Ha az adott telefonban ki van kapcsolva a helymeghatározás, az AML bekapcsolja azt.
A helyadatokat tartalmazó üzenetnek egyébként nem lesz nyoma a telefonban, mert nem SMS-ről, hanem egy adatüzenetről van szó. Az androidos telefonokba eleve be van építve az AML-funkció, ami Magyarországon, a hazai szolgáltatóktól 2020 ősze óta vásárolt készülékekben aktiválva van. Mivel az egyes gyártók eltérő időpontban kezdték meg a magyar adatbázissal feltöltött készülékek szállítását, ezért pontos bevezetési időpontról nem beszélhetünk. Az iPhone-okra is megszületett a megállapodás, így már azok is képesek az AML használatára. A közvetlenül külföldről beszerzett androidos mobilokban illetve iPhone-okban viszont nem működik az AML, mert nincs hozzá beállítva az adatbázis. A hívás helyére vonatkozó adatokat egyébként az AML nélkül is kap a segélyhívást fogadó központ, csak azok pontossága jelentősen rosszabb, mint a 10-15 méteres pontossággal működő AML-rendszeré.
Fontos tudni, hogy az AML-rendszer barangoláskor még nem működik, tehát külföldön ugyan tudjuk a 112-es számot hívni, de a helymeghatározás nem fog működni, mint ahogy a külföldi barangolók esetében sem Magyarország területén. Ezt a későbbiekben, európai szinten fogják megvalósítani.
A mezőgazdaság is egyre inkább digitalizált, a termelés maximalizálása miatt pedig ugyancsak fontos az emberi hibalehetőség kizárása a folyamatokból. Ezen a területen szintén nagy segítséget nyújtanak a műholdas navigációs rendszerek. Míg az okostelefonos alkalmazásoknál megfelelő a méteres pontosság, vetésnél vagy aratásnál már centiméteres pontossággal kell dolgozniuk a gépeknek. Ehhez már kiegészítő rendszerek szükségesek. Az ún. differenciál GPS-rendszerek referenciaállomásokat alkalmaznak, amelyekkel korrekciós számításokat végeznek, és ezek eredményeit továbbítják például a kombájnoknak.
Szekszárd is képes ebben a műfajban etalon értékűt villantani.
Az Európai Unión belül francia vezetéssel, tizenkét ország részvételével nukleáris koalíció alakult, amely Brüsszelben ülésezett az energiaminiszterek tanácsának ülését megelőzően.