Mobilitás szövetség: akár 15 évig is működnek az elektromos autók akkumulátorai

2022. 05. 18., 11:41

A hatótávolság után a legnagyobb aggodalmat az akkumulátorok élettartama jelenti azoknak, akik fontolgatják, hogy elektromosra cserélik hagyományos üzemű autójukat. A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői szerint azonban feleslegesen, mivel megfelelően töltve egy akkumulátor akár két-háromezer ciklust is kibír a teljesítmény csökkenése nélkül, 10-15 éves folyamatos használattal.

A szakértők szerint a hatótávolság és az akkumulátorok élettartamának növekedése hozzájárul az elektromos autók elterjedéséhez is, 2022 első negyedévében már 15 százalékkal több elektromos autó – 24 795 – futott a hazai utakon, mint tavaly év végén: s bár a növekedési ütem erősebb, mint 2020 és 2021 azonos időszakában volt – 10,6 százalék –, mivel egyelőre nincs hír a korábbi évek elektromosgépjármű-beszerzési támogatási gyakorlatának idei folytatásáról, egyelőre bizonytalan, hogyan alakul a következő negyedévek növekedési üteme.

A szövetség közölte: míg a tisztán elektromos autók első elérhető modelljei téli viszonylatban még csak 100 kilométer körüli hatótávolságúak voltak, addig ma már sokkal inkább a 200-300 kilométeres hatótáv mondható átlagosnak. Az előrejelzés szerint egy-két éven belül pedig, a modellkínálat folyamatos és jelentős bővülése mellett, már a 300 kilométer feletti hatótáv lesz átlagosnak mondható.

Bár a használat következtében minden akkumulátor hatékonysága romlik, az autógyártók ma már 7-10 éves garanciát adnak rá, miközben egy ma megvásárolt elektromos autó akkumulátorának várható élettartalma már jóval inkább a 20 évhez közelít, és az autót is túlélheti: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által 2022-ben elfogadott javaslata alapján még 160 ezer kilométer megtétele után is, vagy az autó 8 éves életkoráig biztosítaniuk kell a kapacitásuk legalább 70 százalékát az akkumulátoroknak.

A szövetség szerint téves az a nézet is, miszerint minél többet használják az elektromos autót, akkumulátora annál nagyobb mértékben veszít teljesítményéből. Ezzel szemben az elavulás (degradáció) és a kapacitáscsökkenés sokkal jobban változik a hőmérséklet és a töltési sebesség miatt, és az sem igaz, hogy akik napi 10-15 kilométer tesznek meg egy nap elektromos autójukkal, azok számára ajánlott állandóan tölteni.

Annak ellenére, hogy hideg időben az akku kapacitása kisebb és így az autóval megtehető távolság is mérséklődik, mégis, az akkumulátor felmelegedése jobban csökkenti az élettartamát, akár az időjárás, akár a gyors töltés miatti felmelegedés hatására. Ezért előnyösebb az az elektromos autótípus, ami temperálja az akkumulátort, és ha kell hűti, illetve fűti.

Fontos, hogy ha hosszabb ideig nem használják – több hétig – az autót, akkor a mai lítium akkumulátorokat 50 százalék körüli töltöttséggel állítsák le, és az se induljon el teljes töltöttséggel otthonról, aki rögtön lejtős úton közlekedik, mert itt az autó folyamatosan visszatölt.

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy az elektromos autó akkumulátorának élettartamát negatívan befolyásolja, ha a cellákat gyakran lemerítik, majd teljesen feltöltik: a gyártók általában azt javasolják, hogy csak 80 százalékig töltsék az akkumulátort, és soha ne engedjék teljesen lemerülni.

Az akkumulátor élettartamát alapvetően befolyásolja a gyakori gyorstöltés is, mivel ilyenkor jelentősen megemelkedik az akkumulátor belső hőmérséklete, ami hosszabb távon károsítja a cellákat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS