A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása 2017-ben kismértékben elmaradt a 2015-ös szinthez képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak, illetve hatékonyabbá teszi működését – olvasható a statisztikai hivatal „IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017” című friss kiadványában.
A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása kismértékben csökkent 2015-höz képest.
Az ERP-rendszereket a számítógép-használó vállalkozások 15 százaléka használta működéséhez, a legnagyobb arányban az energiaipari (44 százalék), valamint az információ, kommunikáció (30 százalék) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások. A vállalatméret szerint az ERP-rendszereket jellemzően a nagy, legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások használják, 2017-ben e cégek több mint 64 százaléka.
A CRM-rendszereket is főként a nagyvállalatok használják: ügyfél-információk gyűjtésére 2017-ben közel 36 százalékuk, azok elemzésére pedig közel minden negyedik (22 százalék). CRM-rendszert ügyfél-információk gyűjtésére és az adatok marketingcélú elemzésére legnagyobb arányban egyaránt az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások használtak (39, illetve 25 százalék).

2017-ben a hazai vállalkozások mindössze 9,0 százaléka osztott meg információkat elektronikusan, számítógépes hálózatokon a szállítóival, illetve a vásárlóival a termékek, szolgáltatások elérhetőségének és szállításának koordinálása céljából, beleértve a kereslet előrejelzési, készletezési, termelési, elosztási vagy termékfejlesztési információkat is. Az információk megosztása kiegyenlített arányban történt weboldalon és automatizált adatcserén keresztül (6,3 százalék és 5,7 százalék). Ez utóbbi nem jellemző az ellátásilánc-menedzsment információi elektronikus megosztásában élenjáró nagy, a több mint 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra (35 százalék), ahol minden harmadik nagyvállalkozás automatizált információcserén keresztül osztotta meg az információkat szállítóival és vásárlóival, míg weboldalon keresztül csak minden ötödik.
Az informatikai megoldások vállalati alkalmazásának újabb területe az automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt, rádiófrekvencián alapuló azonosító technológia (RFID – Radio Frequency Identification) alkalmazása. A technológia lényege az adatok tárolása és továbbítása az RFID-címkék segítségével, amely rögzíthető vagy beépíthető (az azonosítani kívánt) termékbe vagy objektumba, és rádióhullámon keresztül történő adattovábbításra képes. Használatának fő területe a személyazonosítás, a termelési és szállítási folyamat részeként a termelés folyamatos ellenőrzése, a beszerzések és készletek nyomon követése, a szolgáltatási és karbantartási információk kezelése, illetve az értékesítés utáni termékazonosítás (hamisítás- és betörésvédelem). Az RFID használata egyáltalán nem elterjedt hazánkban, ugyanakkor a számítógépet használó vállalkozások leginkább személyazonosításra használják az említett technológiát (5,7 százalék), ez nem sokkal több, mint a 2014-ben mért érték (5,2 százalék). A termelési és szállítási folyamat részeként a számítógépet használó vállalkozások mindössze 2,1, értékesítés utáni termékazonosításra pedig 1,5 százaléka használta.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.