Fontolva haladva „digitalizálódnak” a hazai cégek

2018. 12. 12., 10:32

A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása 2017-ben kismértékben elmaradt a 2015-ös szinthez képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak, illetve hatékonyabbá teszi működését – olvasható a statisztikai hivatal „IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017” című friss kiadványában.

A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása kismértékben csökkent 2015-höz képest.

Az ERP-rendszereket a számítógép-használó vállalkozások 15 százaléka használta működéséhez, a legnagyobb arányban az energiaipari (44 százalék), valamint az információ, kommunikáció (30 százalék) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások. A vállalatméret szerint az ERP-rendszereket jellemzően a nagy, legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások használják, 2017-ben e cégek több mint 64 százaléka.

A CRM-rendszereket is főként a nagyvállalatok használják: ügyfél-információk gyűjtésére 2017-ben közel 36 százalékuk, azok elemzésére pedig közel minden negyedik (22 százalék). CRM-rendszert ügyfél-információk gyűjtésére és az adatok marketingcélú elemzésére legnagyobb arányban egyaránt az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások használtak (39, illetve 25 százalék).

2017-ben a hazai vállalkozások mindössze 9,0 százaléka osztott meg információkat elektronikusan, számítógépes hálózatokon a szállítóival, illetve a vásárlóival a termékek, szolgáltatások elérhetőségének és szállításának koordinálása céljából, beleértve a kereslet előrejelzési, készletezési, termelési, elosztási vagy termékfejlesztési információkat is. Az információk megosztása kiegyenlített arányban történt weboldalon és automatizált adatcserén keresztül (6,3 százalék és 5,7 százalék). Ez utóbbi nem jellemző az ellátásilánc-menedzsment információi elektronikus megosztásában élenjáró nagy, a több mint 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra (35 százalék), ahol minden harmadik nagyvállalkozás automatizált információcserén keresztül osztotta meg az információkat szállítóival és vásárlóival, míg weboldalon keresztül csak minden ötödik.

Az informatikai megoldások vállalati alkalmazásának újabb területe az automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt, rádiófrekvencián alapuló azonosító technológia (RFID – Radio Frequency Identification) alkalmazása. A technológia lényege az adatok tárolása és továbbítása az RFID-címkék segítségével, amely rögzíthető vagy beépíthető (az azonosítani kívánt) termékbe vagy objektumba, és rádióhullámon keresztül történő adattovábbításra képes. Használatának fő területe a személyazonosítás, a termelési és szállítási folyamat részeként a termelés folyamatos ellenőrzése, a beszerzések és készletek nyomon követése, a szolgáltatási és karbantartási információk kezelése, illetve az értékesítés utáni termékazonosítás (hamisítás- és betörésvédelem). Az RFID használata egyáltalán nem elterjedt hazánkban, ugyanakkor a számítógépet használó vállalkozások leginkább személyazonosításra használják az említett technológiát (5,7 százalék), ez nem sokkal több, mint a 2014-ben mért érték (5,2 százalék). A termelési és szállítási folyamat részeként a számítógépet használó vállalkozások mindössze 2,1, értékesítés utáni termékazonosításra pedig 1,5 százaléka használta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS