Fontolva haladva „digitalizálódnak” a hazai cégek

2018. 12. 12., 10:32

A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása 2017-ben kismértékben elmaradt a 2015-ös szinthez képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Az informatikai megoldások megjelenése a vállalati folyamatokban költségcsökkentő hatású és a napi ügyletek automatizált intézése révén időt spórol meg a vállalkozásnak, illetve hatékonyabbá teszi működését – olvasható a statisztikai hivatal „IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017” című friss kiadványában.

A hazai vállalkozásoknál mind a vállalati erőforrástervező- (ERP), mind az ügyfélkapcsolatkezelő-rendszerek (CRM) alkalmazása kismértékben csökkent 2015-höz képest.

Az ERP-rendszereket a számítógép-használó vállalkozások 15 százaléka használta működéséhez, a legnagyobb arányban az energiaipari (44 százalék), valamint az információ, kommunikáció (30 százalék) nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások. A vállalatméret szerint az ERP-rendszereket jellemzően a nagy, legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások használják, 2017-ben e cégek több mint 64 százaléka.

A CRM-rendszereket is főként a nagyvállalatok használják: ügyfél-információk gyűjtésére 2017-ben közel 36 százalékuk, azok elemzésére pedig közel minden negyedik (22 százalék). CRM-rendszert ügyfél-információk gyűjtésére és az adatok marketingcélú elemzésére legnagyobb arányban egyaránt az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások használtak (39, illetve 25 százalék).

2017-ben a hazai vállalkozások mindössze 9,0 százaléka osztott meg információkat elektronikusan, számítógépes hálózatokon a szállítóival, illetve a vásárlóival a termékek, szolgáltatások elérhetőségének és szállításának koordinálása céljából, beleértve a kereslet előrejelzési, készletezési, termelési, elosztási vagy termékfejlesztési információkat is. Az információk megosztása kiegyenlített arányban történt weboldalon és automatizált adatcserén keresztül (6,3 százalék és 5,7 százalék). Ez utóbbi nem jellemző az ellátásilánc-menedzsment információi elektronikus megosztásában élenjáró nagy, a több mint 250 főt foglalkoztató vállalkozásokra (35 százalék), ahol minden harmadik nagyvállalkozás automatizált információcserén keresztül osztotta meg az információkat szállítóival és vásárlóival, míg weboldalon keresztül csak minden ötödik.

Az informatikai megoldások vállalati alkalmazásának újabb területe az automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt, rádiófrekvencián alapuló azonosító technológia (RFID – Radio Frequency Identification) alkalmazása. A technológia lényege az adatok tárolása és továbbítása az RFID-címkék segítségével, amely rögzíthető vagy beépíthető (az azonosítani kívánt) termékbe vagy objektumba, és rádióhullámon keresztül történő adattovábbításra képes. Használatának fő területe a személyazonosítás, a termelési és szállítási folyamat részeként a termelés folyamatos ellenőrzése, a beszerzések és készletek nyomon követése, a szolgáltatási és karbantartási információk kezelése, illetve az értékesítés utáni termékazonosítás (hamisítás- és betörésvédelem). Az RFID használata egyáltalán nem elterjedt hazánkban, ugyanakkor a számítógépet használó vállalkozások leginkább személyazonosításra használják az említett technológiát (5,7 százalék), ez nem sokkal több, mint a 2014-ben mért érték (5,2 százalék). A termelési és szállítási folyamat részeként a számítógépet használó vállalkozások mindössze 2,1, értékesítés utáni termékazonosításra pedig 1,5 százaléka használta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS