Már most itt vannak az okos városok, de mi vár még ránk?

Már most itt vannak az okos városok, de mi vár még ránk?
2022. 10. 18., 14:17

A Smart City kifejezés hamar divatossá vált, de mi áll mögötte? Valóban egy adatalapú, jól implementált ökoszisztéma vagy csupán blikkfangos, jól sajtózható marketing megoldás? Mikortól beszélhetünk okos városról, hogy kapcsolódik ez az IoT-hez és 5G-hez és mit hozhat a jövő? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Deloitte Tech Talks legújabb része.

A Deloitte Tech Talks podcast-sorozat célja, hogy szakértők segítségével, közérthetően mutasson be fontos technológiai trendeket, megvilágítsa ezek mozgatórugóit és kérdéseket tegyen fel a hatásaikról. Manapság már közhellyé vált az „okos” kifejezés: az okostelefonok után jöttek az okosórák, okoshűtők, majd más okoseszközök, és már nem csak eszközökről, hanem városokról is beszélünk ezzel a jelzővel. De valójában mi az okos város? – ezzel a felütéssel kezdődik a beszélgetés.  

„Egy kicsit misztikus ez a név, sokan úgy képzelik el, hogy míg a régi városok téglából épültek az okos városok pedig bitekből. Valójában azért kevésbé varázslatos ez a dolog: meglévő alkalmazások folyamatos, iteratív fejlesztéséből egységes, összekapcsolt hálózat jön létre, ahol egyre több minden van automatizálva, egyre több mindent vezérel mesterséges intelligencia és városi szinten az olyan korlátos erőforrásokat, mint például a jó minőségű levegő, az ivóvíz, az utak áteresztőképessége, modern digitális eszközökkel, központilag menedzselik – így jóval hatékonyabban működő városokról beszélhetünk” – mondta Zaránd Miklós, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

„Ez valóban egy újabb technikai forradalom, ami komoly mértékben javíthat az életminőségünkön: nem kell órákat eltölteni azzal, hogy egy eszközre figyelünk, vagy a kormányt markolva a dugóban ülünk, ehelyett más, értelmes dolgokat is tudunk csinálni. Egy városban ma többmillió ember él, különböző gondolkodásmóddal, életvitellel, fogyasztással, sokan pazarló életmóddal. Az okos város meg tudja teremteni annak a lehetőségét, hogy a városaink, környezetünk ne pusztuljanak, hanem fenntarthatóan fejlődve éljünk - ennek ez az első lépcsője” – tette hozzá Illés-Kiss Gábor IoT-szakértő.

„A gépek egyre jobban kiszolgálnak minket, és ezáltal sokkal könnyebb lesz az életünk. A kérdés inkább az, hogy jól fel tudjuk-e használni az időt, amit ezáltal kapunk. Nehéz megjósolni, mert az ipari forradalom óta most először egy olyan szinguláris pont előtt vagyunk, ami mögé nem látunk. A kiszolgáló infrastruktúra megteremtését az olyan igények húzzák majd, hogy ha például Budapestről Nagykanizsáig el tudok menni úgy, hogy közben elolvastam egy könyvet, vagy a gyerekeimmel játszottam, vagy másképp töltöttem hasznosan az időt, akkor az óriási értéket jelent majd, és ezért az emberek hajlandóak majd fizetni”mondta Zaránd Miklós.

„Az előrevivő okos megoldások mindig valamilyen meglévő társadalmi problémára vagy felhasználói igényre keresik a válaszokat. Szempont, hogy az legyen hatékony, legyen társadalmi értéke és termeljen üzleti hasznot vagy hozzon megtakarítást a rendszerben. Ehhez azonban paradigmaváltás kell. Akkor lesz okos egy város, ha a benne élő emberek és a döntéshozók is tudatosan törekednek a fejlett technológiai megoldások használatára” – mondta Illés-Kiss Gábor.

A Deloitte Tech Talks beszélgetésben szó esett még többek között az 5G-vel kapcsolatos álhírekről és aggodalmakról, a jövő közlekedéséről és az optimális időkihasználásról, az önvezető autókkal kapcsolatos erkölcsi kérdésekről és jogi dilemmákról, a mesterséges intelligencia tanításáról és az emberi felelősségről.

A második epizódot itt lehet megtekintetni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS