Miért téma napjainkban egyre szélesebb vállalati körökben a dolgok internete (Internet of Things, azaz IoT)? Valóban hozzájárulhat ez a technológia a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez? Az IoT nem csupán egy felkapott trend. Segítségével egy gyártóvállalat ma már lényegesen célirányosabban, olcsóbban, csökkentett állásidővel és kevesebb meghibásodással képes fenntartani és működtetni gépeit.
A dolgok internetével a vállalatok eddig soha nem látott módon használhatják ki a különféle adatokból kinyert információkat, felfedve ezzel potenciális, eddig rejtett értékeket. Nem véletlen, hogy az ilyen okoseszközök terjedése egyre jellemzőbb függetlenül iparágtól, üzleti funkciótól vagy földrajzi elhelyezkedéstől.
„Előrejelzésünk szerint az IoT globális piaca idén több mint 1 billió dolláros lesz, 2024-ig pedig a megkérdezett vállalatok 80 százaléka tervezi IoT-technológia bevezetését” – emelte ki Varró Zsófia, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának tanácsadója.
Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a technológia valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára az IoT kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez.
1. Egy hazai gyártócsarnok egységeinek valós idejű felügyelete vezeték nélküli hálózat segítségével vált valóra. Ezáltal a folyamatos monitoring és az aktuális körülményekhez történő alkalmazkodás lehetővé teszi az emberi mulasztásból adódó hibák hatékony elkerülését, a működési és karbantartási költségek csökkentését. Ezen kívül az IoT-alapú prediktív karbantartással előre jelezhető a gépek meghibásodása; ennek segítségével pedig nemcsak a gépek élettartama hosszabbítható meg, de csökkenthető a leállás időtartama és a meghibásodás esélye.
2. Egy európai cipőmárka látogatószámláló rendszert vezetett be magyar üzleteibe, hogy az eladók számát a betérő vásárlókhoz tudja igazítani a minél magasabb szintű kiszolgálás érdekében. A kiszolgáló személyzet optimalizálásán túl az okosszenzorok segítségével meghatározhatók az üzleten belüli frekventált helyszínek, betekintést nyerhetünk a vásárlók viselkedésébe, pontos visszajelzést kaphatunk a hirdetések, akciók hatékonyságáról, ezáltal is javítva a kereslet tervezhetőségét és a szolgáltatásnyújtás minőségét. A fejlettebb megoldások már azt is képesek meghatározni, hogy milyen nemű a vásárló, merre tart a boltban, van-e rajta maszk, valamint akár azt is, hogy milyen a hangulata, miközben hatékonyan szűrik ki a gyerekeket és az árnyékokat. Ezeket nem pusztán a kereskedelemben lehet felhasználni, hanem alkalmasak például múzeumok látogatottságának monitorozására vagy épp irodai megosztott munkaállomások esetén az irodakihasználtság optimalizálására is.
3. Az IoT megoldások olcsóbbá teszik és lerövidítik az áruk gyártását és kiszállítását, javítják a termelés hatékonyságát. Jó példa erre raktárak területén az áru- és eszközkövetés. Egy logisztikai vállalat Magyarországon a járművek helyzetét és mozgását valós időben követi nyomon. A cél az, hogy egyszerűen tudják tájékoztatni a vontatóvezetőt a következő feladatról és a jármű helyéről, valamint csökkentsék az üresjárati, kihasználatlan időket.
Azt is nagyon fontos látni, hogy az összekapcsolhatóság, azaz szenzorok telepítése és hálózatra kötése önmagában nem teremt valódi üzleti értéket. Ahhoz, hogy a technológia potenciálját kiaknázhassuk, komplex tervezés szükséges, miközben számos kulcsfontosságú kérdés merül fel, ez a vállalkozások számára pedig első látásra elrettentő lehet. Nem magától értetődő sem a koncepció kialakítása, sem maga az architekturális kivitelezés, hiszen mindez több technológiai területen is szakértelmet igényel. Figyelembe véve a piacon elérhető megannyi eszközt, szenzort, IoT platformot, hálózati technológiát és kommunikációs protokollt, már a kiválasztási, beszerzési folyamat is komoly kihívást jelenthet. Ráadásul a megálmodott IoT megoldást ezt követően még integrálni kell a meglévő IT-rendszerekkel.
Ezt a kihívást a technológiai szállítók is felismerték már, és egyre többen állnak elő IoT megoldáscsomagokkal. „Ezek a megoldáscsomagok már jellemzően egyaránt tartalmazzák a szenzorokat, az adatmenedzsment és az analitikai megoldást, a felhasználói felületet, de akár a hálózati összeköttetést is, ami érzékelhetően és kimutathatóan csökkenti a technológiai összetevők kiválasztásával, fejlesztésével és integrálásával járó időt, erőfeszítést és költségeket” – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója, aki szerint ezzel egyes IoT megoldások már a kis- és középvállalatok számára is elérhetővé válnak.
Ilyen megoldáscsomagok több nagy technológiai vállalat (például Amazon, IBM, Microsoft, Hitachi) és távközlési cég (például AT&T, Rogers, Verizon) szolgáltatáskínálatában is megtalálhatóak.
„Több prominens iparági vezetővel összefogva a Deloitte is rendelkezik saját „kulcsrakész" IoT keretrendszerrel. Ezek a prediktív karbantartás, eszközteljesítmény-menedzsment és eszközmonitoring felhasználási esetekre fókuszáló alacsony kockázatú, előre konfigurált megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jelentősen felgyorsítsák az IoT bevezetését” – tette hozzá Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
Az is mellettük szól, hogy hónapok helyett akár már hetek alatt át lehet állni a hatékonyabb működésre. Az IoT ráadásul jól kapcsolható robotikával vagy mesterséges intelligenciával összefüggő projektekhez, így segítségével célirányosan lehet felkészülni a jövő vállalatának működését érintő kihívásokra is.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.