Az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,7 százalékkal nőtt tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest – jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző hónaphoz, novemberhez képest 2,5 százalékos volt a termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított növekedése. A tavalyi év egészében 3,6 százalékkal haladta meg az ipari kibocsátás az előző évit a 2017-es 4,6 százalék után.
Az ipari termelés tavaly decemberi növekedési üteménél csak három hónapban, januárban, áprilisban és júliusban volt nagyobb az elmúlt évben. A munkanaphatástól megtisztított növekedés csak tavaly januárban volt nagyobb a decemberinél.
A feldolgozóipari alágazatok többsége hozzájárult a termelés decemberi növekedéshez. A legnagyobb súlyú járműgyártás kibocsátása gyorsult az előző havi 3,3 százalékhoz képest. Az elektronikai és optikai termékek gyártása jelentősebben, az élelmiszerek és a dohánytermékek gyártása szerényebb mértékben nőtt.
A decemberi és a tavalyi egész éves ipari termelés részletes adatait február 13-án közli második becslése alapján a KSH. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.