Kompetenciaközpont és tudományos park létesül Nagykanizsán

2020. 09. 14., 16:00

A Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetenciaközpontot, továbbá tudományos és innovációs parkot is létrehoznak Nagykanizsán – jelentette be pénteken az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László a kompetencia központban is vezető szerepet vállaló, vízkezeléssel foglalkozó Hidrofilt Kft. telephelyén arról beszélt, hogy az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki mintegy 5 milliárd forintos támogatással a nagykanizsai körforgásos gazdasági kompetenciaközpontot. Az egyetemi-vállalati együttműködések következő szintjét jelenti a 38 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló tudományos és innovációs, vagy más néven science park, amely már a hasznosítható tudásra épülő munkahelyek megteremtésének terepe is egyben.

A miniszter kifejtette: egy egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakítása a cél Magyarországon, hogy nemzetközileg is versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. Az elmúlt években a tudományos élet körül folyó viták is megmutatták, hogy az alapkutatásokra épül a magyar tudomány, de szükség van az alkalmazásra, hogy az ötletből valami konkrétum is szülessen.

A kormánynak az a szándéka, hogy a Budapesten kívüli kutatóközpontokat is erősítse, erre „eddig Magyarországon soha nem látott összeget”, 51 milliárd eurót biztosítanak a következő költségvetési ciklusban európai uniós forrásból – fogalmazott Palkovics László.

A nagykanizsai kompetencia központ létesítése kapcsán elmondta: a Pannon Egyetem vezetésével jön létre részben Nagykanizsán, részben Veszprémben, az együttműködésben részt vesz a Mol, a Hidrofilt Kft., a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Kft., továbbá a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. A központ megújuló energiákkal, hulladékgazdálkodással, víztechnológiával, valamint fenntartható turizmussal és fenntartható városfejlesztéssel foglalkozik mintegy 50 kutatási alprojektben.

Palkovics László egy következő lépésnek nevezte, hogy a Magyarországon létrehozandó 10 science park egyikét ugyancsak Nagykanizsán alakítják ki, amire 38 milliárd forint európai uniós támogatást vesznek igénybe. A nagykanizsai kutatóközpont és tudományos park adhat helyet a nagy jövő előtt álló hidrogénkutatás egyik magyar innovációs projektjének is - jegyezte meg.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a két nagykanizsai beruházás jelentőségét ahhoz a hatalmas lépéshez hasonlította, mint amikor Magyarországon elsőként éppen Zalában indult el az olajipar.

Felidézte, hogy a hivatal célja a „tudás létrehozása és a felhasználás összekötése” az egyetemi hálózatra és a velük együttműködő vállalatokra építve, ennek megvalósítására idén már 148 milliárd forintos alapra pályázhattak a magyarországi szereplők. Az elmúlt években sikerült megtöbbszörözni a pályázók számát, csak ebben az évben 750 új vállalkozás nyújtott be támogatási igényt.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta: a társaság csaknem öt éve megfogalmazott új stratégiája, hogy nyitnak az új iparágak, az innovatív technológiák irányába.

Az egyik legnagyobb kihívás a hulladékkezelés, aminek jelenleg csak mintegy harmada hasznosul Magyarországon, de gyors ütemben fejlődik a feldolgozóipara. Az a „célunk, hogy kialakítsunk egy olyan alkalmazható tudásbázist, amivel Közép-Európa vezető újrahasznosítói lehetünk”, ebben pedig a Mol vezető szerepet vállalna – jelentette ki Hernádi Zsolt. Jelezte azt is, hogy Nagykanizsán szeretnék kidolgozni és innen elterjeszteni a hulladék-újrahasznosítás modelljét.

Az elnök-vezérigazgató arra is kitért, hogy a Mol és a Pannon Egyetem nemrég óta szintén közös projektben vizsgálja Nagykanizsán, hogy a szennyvízből milyen mértékben mutatható ki a koronavírus-fertőzöttség terjedése. Az eredmények pontosan előre jelzik, hogy miként növekszik a megbetegedések száma.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora egyebek mellett arról beszélt, ahhoz, hogy a lineáris gazdaságból körforgásos legyen, „rendszert kell váltani”. A mintaprogram kialakításához Nagykanizsa ideális helyszín, mert megvan mindaz a tudás és az évtizedes együttműködések, ami ehhez szükséges.

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselőjeként (Fidesz) arról beszélt, hogy Nagykanizsa a 19-20. század fordulóján jelentős iparváros volt, s megmaradt az a komoly tudás, amire ma is alapozni lehet, jelenleg pedig a vízkutatás egyik kiemelkedő terepe. Ovádi Péter, veszprémi országgyűlési képviselő (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Veszprémnek szerves része az egyetem, a vállalkozások, a város fejlődése elképzelhetetlen lenne nélküle.

Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) kijelentette: Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosa kíván lenni. Jelentős nemzetközi szintű szereplőkkel tudja megtenni ehhez az első lépéseket, ezzel is növelve a város vonzerejét, megtartó képességét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS