Innovatív termékek fejlesztése a vevők igényeinek kiszolgálása, a termékminőség javítása, a versenyelőny megszerzése, stabilizálása, a pályázati források elérése – ezek mind az innováció motorját jelenthetik a magyar vállalatoknál a K&H innovációs indexéhez készült reprezentatív kutatás szerint. Ugyanakkor bőven akadnak gátló tényezők, a magyar cégek 27 százalékánál forráshiány miatt maradnak el az innovációk, 22 százalékuk a támogatások nehézkes elérésével magyarázzák ezt. Az is kiderült, hogy a magyar vállalatok a ténylegesnél szebbnek látják az innovációs lépéseiket.
Sok magyar cég tisztában van azzal, hogy folyamatos fejlesztésekre van szüksége a nyeregben maradáshoz, de számos tényező akadályozza őket – 360 magyar cég adott választ a K&H innovációs indexéhez készült kutatásban arra a kérdésre, miért választják az innovációt és miért nem sikerül végrehajtaniuk azokat.
Miért igen?
A 32 ezer, több mint 300 millió forintos árbevétellel rendelkező magyar vállalatot reprezentáló kutatás arra jutott, hogy az innováció egyik fontos motorja a vevők kiszolgálása, a vásárlói igények biztosítása. A megkérdezett cégek több mint fele – 52 százaléka – szerint ez az egyik legfontosabb hajtóerő. A cégek 51 százaléka szerint a termékek és szolgáltatások minőségbeli javításának kulcsát jelenti az innováció. A válaszadó vállalatok 45 százaléka szerint többek között a versenyelőny megszerzése és megtartása miatt van szükség az innovációra.
Miért nem?
Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint az előnyöket a legtöbb cég látja, de sok gátló tényezőt említettek az érintettek.
„A vállalkozások 27 százaléka a forráshiánnyal magyarázza az elmaradt innovációt, ezzel összefüggésben sok cég szerint akadályt jelent a pályázati források nehézkes elérhetősége. Sok vállalat pedig tart attól, hogy nem hozza vissza az árát az adott fejlesztés.” – tette hozzá a K&H szakembere. Természetesen megfelelő piackutatással és felkészültséggel hitelforrásból is lehet digitális újdonságokat megvalósítani, amelyek, ha sikeresek, akkor megtérülő beruházások lehetnek hosszú távon.
A K&H felméréséből egyébként az is látszik, hogy egy kicsit szebbnek látják saját magukat a valóságnál a magyar cégek, ha innovációról van szó. A szervezetek kétharmada gondolja innovatívabbnak magát a közvetlen versenytársainál. Különösen magas ez az arány az ipari cégek esetében, ahol eléri a háromnegyedes mértéket, pedig a valóság ennél árnyaltabb. Az egyetlen önkritikus vállalattípust a mezőgazdasági cégek alkotják, ebben a táborban csak a cégek 40 százaléka tartja magát innovatívnak.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.