K&H: elmozdult a mélypontról a magyar vállalatok innovációs tevékenysége

2023. 11. 27., 14:10

A kedvezőtlen gazdasági helyzetben a magyar cégek innovációs tevékenysége változatlanul alacsony szinten stagnál – derül ki a K&H innovációs indexének második féléves felméréséből. A cégvezetők elsősorban a háttérfolyamatok ésszerűsítésére összpontosították újító szándékukat.

„Ez lenne a fény az alagút végén?” – teszi fel magának is a kérdést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, mivel a K&H innovációs indexe – 12 hónapos stagnálást követően – 2023 második felében ugyan mindössze csak 1 ponttal, de 29 pontra emelkedett, ami továbbra is közepesnél gyengébb teljesítménynek felel meg. A K&H 2021 óta félévente megismételt kutatásának őszi felmérése arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok innovációs tevékenysége vélhetőleg elmozdult a mélypontról. Pezsgőt bontani azért még korai.

  • Még mindig minden második (52 százalék) cégvezető szerint némileg vagy jelentősen befolyásolta az újítási terveket a kedvezőtlen gazdasági helyzet (ez az arány 2023 első félévében még 60 százalék volt).
  • A közeljövővel kapcsolatban némileg optimistábbak a cégvezetők, mint fél évvel korábban voltak, hiszen már „csak” minden másodikuk (50 százalék) innovációját befolyásolhatja némileg vagy jelentősen negatívan a gazdasági helyzet (ez az érték tavasszal 56 százalék volt).
  • Jelentősen, majdnem duplájára emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendelkeznek írott innovációs stratégiával, vagy legalábbis a vállalati stratégián belül innovációra vonatkozó résszel – bár ez még mindig csak a hazai cégek 15 százalékára igaz.
  • Az innovációs aktivitás a leginkább a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégeket jellemzi – ebben a körben 12 hónappal ezelőtt mérték a mélypontot, immár második féléve azonban folyamatosan emelkedik az innovációs index, igaz, csak 1-1 ponttal, és még így is mindössze 39 pontot ér el. Ágazati bontásban az iparban 4 ponttal visszatért a 30 pontos szintre, ahol a kereskedelem is található, míg a mezőgazdaságban kirívóan alacsonyabb az index értéke (mindössze 19 pont).
  • Megállt azon cégek arányának csökkenése, amelyek a közeljövőben a korábbinál több innovációt terveznek (most 24 százalék, míg hat hónapja 18 százalék volt). Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent azon cégek aránya, amelyek a korábbinál kevesebb innovációt terveznek (már csak 18 százalék, míg hat hónapja még 28 százalék volt), ez nagyságrendileg az egy évvel ezelőtti szinthez (16 százalék) hasonló.
  • Összességében elmondható, hogy a magyar vállalatok innovációs aktivitása lagymatag. Tíz vállalatból három (32 százalék) vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenést jelet az első félévhez képest (és 13 százalékpontos az egy évvel ezelőttihez képest).
  • A vállalatoknak mindössze hatoda (16 százaléka) tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben, ami jelentős, 6 százalékpontos csökkenés a megelőző félévhez képest, s összességében már 26 pontos csökkenést jelent a felmérés 2021 első félévi indulásához képest.
  • Annak ellenére, hogy a vállalatok ötöde (22 százalék) pályázott sikerrel támogatásra az új termékek/szolgáltatások kifejlesztése kapcsán, a megkérdezett cégvezetők inkább panaszkodnak a támogatások elnyerésének nehézségeire, bizonytalanságára, mintsem a forráshiányra.
  • A digitális átalakulást előtérbe helyező cégek aránya az egy évvel ezelőtti szint közelébe zuhant (ősszel 57 százalék, ami tavasszal még 66 százalék volt). A cégek fele (50 százalék) számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztés történt a szoftverek, a távmunka támogatása, az automatizáció, a Big Data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Ez az arány ugyan jelentős emelkedést jelent az előző félévhez képest (41 százalék), de még így is csak hasonló szintre tért vissza, mint ahol egy évvel ezelőtt állt (48 százalék).

„Világosan körvonalazódik, hogy a cégek ma elsősorban a háttérfolyamataik észszerűsítésére koncentrálnak, mintsem új terméket vagy szolgáltatást terveznének piacra dobni” – emelte ki a kutatási eredmények közül Németh Balázs. Szerinte így tudják feltárni a belső tartalékaikat, hatékonyabbá tenni működésüket. „Ahol mégis folyik innováció, ott az új piacok megszerzése játssza a főszerepet, hiszen a hazai piacon jelentősen visszaesett a kereslet” – tette hozzá, kiemelve, hogy a digitális átálláshoz kapcsolódóan fontos motivációt jelent még a cégek számára a kiberbiztonság fokozása is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS