K&H: elmozdult a mélypontról a magyar vállalatok innovációs tevékenysége

2023. 11. 27., 14:10

A kedvezőtlen gazdasági helyzetben a magyar cégek innovációs tevékenysége változatlanul alacsony szinten stagnál – derül ki a K&H innovációs indexének második féléves felméréséből. A cégvezetők elsősorban a háttérfolyamatok ésszerűsítésére összpontosították újító szándékukat.

„Ez lenne a fény az alagút végén?” – teszi fel magának is a kérdést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, mivel a K&H innovációs indexe – 12 hónapos stagnálást követően – 2023 második felében ugyan mindössze csak 1 ponttal, de 29 pontra emelkedett, ami továbbra is közepesnél gyengébb teljesítménynek felel meg. A K&H 2021 óta félévente megismételt kutatásának őszi felmérése arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok innovációs tevékenysége vélhetőleg elmozdult a mélypontról. Pezsgőt bontani azért még korai.

  • Még mindig minden második (52 százalék) cégvezető szerint némileg vagy jelentősen befolyásolta az újítási terveket a kedvezőtlen gazdasági helyzet (ez az arány 2023 első félévében még 60 százalék volt).
  • A közeljövővel kapcsolatban némileg optimistábbak a cégvezetők, mint fél évvel korábban voltak, hiszen már „csak” minden másodikuk (50 százalék) innovációját befolyásolhatja némileg vagy jelentősen negatívan a gazdasági helyzet (ez az érték tavasszal 56 százalék volt).
  • Jelentősen, majdnem duplájára emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendelkeznek írott innovációs stratégiával, vagy legalábbis a vállalati stratégián belül innovációra vonatkozó résszel – bár ez még mindig csak a hazai cégek 15 százalékára igaz.
  • Az innovációs aktivitás a leginkább a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégeket jellemzi – ebben a körben 12 hónappal ezelőtt mérték a mélypontot, immár második féléve azonban folyamatosan emelkedik az innovációs index, igaz, csak 1-1 ponttal, és még így is mindössze 39 pontot ér el. Ágazati bontásban az iparban 4 ponttal visszatért a 30 pontos szintre, ahol a kereskedelem is található, míg a mezőgazdaságban kirívóan alacsonyabb az index értéke (mindössze 19 pont).
  • Megállt azon cégek arányának csökkenése, amelyek a közeljövőben a korábbinál több innovációt terveznek (most 24 százalék, míg hat hónapja 18 százalék volt). Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent azon cégek aránya, amelyek a korábbinál kevesebb innovációt terveznek (már csak 18 százalék, míg hat hónapja még 28 százalék volt), ez nagyságrendileg az egy évvel ezelőtti szinthez (16 százalék) hasonló.
  • Összességében elmondható, hogy a magyar vállalatok innovációs aktivitása lagymatag. Tíz vállalatból három (32 százalék) vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, ami jelentős, 9 százalékpontos csökkenést jelet az első félévhez képest (és 13 százalékpontos az egy évvel ezelőttihez képest).
  • A vállalatoknak mindössze hatoda (16 százaléka) tervezi új termék vagy szolgáltatás bevezetését az elkövetkező egy évben, ami jelentős, 6 százalékpontos csökkenés a megelőző félévhez képest, s összességében már 26 pontos csökkenést jelent a felmérés 2021 első félévi indulásához képest.
  • Annak ellenére, hogy a vállalatok ötöde (22 százalék) pályázott sikerrel támogatásra az új termékek/szolgáltatások kifejlesztése kapcsán, a megkérdezett cégvezetők inkább panaszkodnak a támogatások elnyerésének nehézségeire, bizonytalanságára, mintsem a forráshiányra.
  • A digitális átalakulást előtérbe helyező cégek aránya az egy évvel ezelőtti szint közelébe zuhant (ősszel 57 százalék, ami tavasszal még 66 százalék volt). A cégek fele (50 százalék) számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztés történt a szoftverek, a távmunka támogatása, az automatizáció, a Big Data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán. Ez az arány ugyan jelentős emelkedést jelent az előző félévhez képest (41 százalék), de még így is csak hasonló szintre tért vissza, mint ahol egy évvel ezelőtt állt (48 százalék).

„Világosan körvonalazódik, hogy a cégek ma elsősorban a háttérfolyamataik észszerűsítésére koncentrálnak, mintsem új terméket vagy szolgáltatást terveznének piacra dobni” – emelte ki a kutatási eredmények közül Németh Balázs. Szerinte így tudják feltárni a belső tartalékaikat, hatékonyabbá tenni működésüket. „Ahol mégis folyik innováció, ott az új piacok megszerzése játssza a főszerepet, hiszen a hazai piacon jelentősen visszaesett a kereslet” – tette hozzá, kiemelve, hogy a digitális átálláshoz kapcsolódóan fontos motivációt jelent még a cégek számára a kiberbiztonság fokozása is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS