Kevés vállalat hajlandó zöldenergiára költeni

2023. 04. 13., 12:41

A hazai közepes és nagyvállalatok vezetése nyitottan és érzékenyen viszonyul a fenntarthatóság problémaköréhez, a szavakat azonban kevés tett követi. A K&H fenntarthatósági indexe rámutat arra, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben a vállalati programok minden bizonnyal halasztást fognak szenvedni. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője szerint ehhez képest kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a fenntarthatósági index nem zuhant be, hanem még egy kicsit ‒ 2 ponttal 40 pontra ‒ emelkedett is.

A 2022-es évet a fenntarthatóság szempontjából nyugodtan nevezhetjük „borzasztó évnek”. Az aszály és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák világossá tették, hogy a klímaváltozás drámaian új élethelyzeteket teremt. Az energia és az élelmiszerek jelentősen drágultak.

„Öröm az ürömben, hogy az egymásra halmozódó válságjelenségek ráirányították a figyelmet a fenntarthatósági célokra” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. Az egyszerű emberek, a vállalatok vezetői és a politikusok egyaránt kezdik komolyan venni a klímaválságot.

Novemberben az ENSZ Egyiptomban tartott klímacsúcsára a világ számos vezető politikusa elment, ezzel is jelezve a téma fontosságát. Itt felemás eredmény született: az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere, ugyanakkor háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius fokot.

Világszerte ígéretes folyamatok

Az Amerikai Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció még nyáron átfogó intézkedési csomagot jelentett be: a vállalati szférát kívánják ösztönözni a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

Kína egymaga több megújuló energia-termelő kapacitást telepített 2021-ben, mint együttvéve a világ többi része. A kínai vezetés azt is bejelentette, hogy csúcstechnológiai megoldásokat fog keresni összetett környezeti kihívásainak megoldására.

Brazíliában Luis Ignácio Lula da Silva váltotta az elnöki poszton a klímaszkeptikus Jair Bolsonarót. Lula a választási kampányában ígéretet tett arra, hogy leállítja az amazóniai esőerdők irtását.

Az Európai Unióban 2022-ben már életbe lépett a fenntarthatósági célkitűzések betartatását célzó úgynevezett taxonómia-rendelete, amely szigorú szabályokat fogalmaz a cégek számára. Az Európai Parlament határozata pedig a multinacionális vállalatok jelentéstételi kötelezettsége nem korlátozódhat az EU határain belülre: a 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozniuk kell.

Versenyben a világgal

Mindeközben a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje keretében kidolgozták a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát. Az egyetemi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország élenjárnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében. A legkevésbé Vietnam, Myanmar és India törődik a környezet terhelésével. A rangsorban Magyarország a 33. helyen szerepel.

„Ez a helyezés elég pontosan tükrözi Magyarország környezeti helyzetét: globális léptékben a fejlett világ országaihoz ‒ vagyis a felső 20 százalékba ‒ tartozunk, de azon belül nem állunk valami fényesen. Van még bőven mit tenni azért, hogy megközelítsük a jeleskedő országok szintjét” – teszi hozzá Suba Levente.

Ezt a képet megerősíti a K&H fenntarthatósági indexe is, amelyet a Bank immár második alkalommal publikált december elején.

Elvi nyitottság – késlekedő tettek

A 2022 második féléves felmérésből az derül ki, hogy a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés gyakorta elmarad. A 360 hazai közepes és nagyvállalat körében végzett felmérés átfogó képet ad a hazai cégek vezetésének attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról.

Jó hír, hogy a kedvezőtlen gazdasági klíma ellenére növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. A cégek egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. Mindez közvetve kedvezően hat környezeti lábnyomukra is. A takarékos megközelítést támasztja alá az az információ is, hogy csak nagyon kevés vállalat áldoz arra, hogy úgynevezett „zöld” energiát vásároljon, amely igazoltan megújuló forrásból származik ugyan, de természetesen drágább is egyben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-12-01 18:40:00
Az MNB összesen 15 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re, többek között a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések állománykezelésével összefüggő, egyes élet- és nem-életbiztosítási termékek biztosítási feltételeihez kapcsolódó informatikai biztonsági, illetve a vállalatirányítási területet érintő hiányosságok miatt.
2023-12-01 17:55:00
„Az AI rendszerek kiváló eszközök lehetnek az auditori munka során, mivel segíthetnek a hatékonyabb kommunikációban, információgyűjtésben és problémamegoldásban – a szakértő könnyvizsgálót azonban nem tudják helyettesíteni.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS