Ipari termelés: közzétette a részletes áprilisi adatsort a statisztikai hivatal

2025. 06. 13., 10:25

2025 áprilisában az ipari termelés volumene 5,0, munkanaphatástól megtisztítva 2,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal haladta meg a 2025. márciusit.

Az elmúlt hónapok legjobbjainak számító összefoglaló hó/hó, illetve év/év mutatókat már ismertük, a KSH második tájékoztatójában a részletes adatokat is közzétette.

Éves összevetésben az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,2, a csekély súlyú bányászat kibocsátása 15,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor az energiaipar termelése (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 6,3 százalékkal nőtt.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 2,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 7,7 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 3,5 százalékkal meghaladta a 2024. áprilisi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,0 százalékkal bővült, a számítógép, perifériás egység gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött.
A 9,0 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 16,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 16,7, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 19,9 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,0 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest, a külpiaci eladások visszaestek, miközben a hazaiak nőttek. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,9 százalékkal mérséklődött az előző év áprilisához viszonyítva. Négy alágazatban csökkent még a termelés, 1,5 és 31 százalék közötti mértékben, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában. A többi hat alágazatban nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben, 37 százalékkal a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé, 3,4 százalékkal a tejfeldolgozásban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 11,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.
A három növekvő alág közül a 3,7 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült a leginkább, 13,7 százalékkal, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben is folytatódott a növekedés: áprilisban 1,1 százalékkal emelkedett a kibocsátás az egy évvel korábbihoz viszonyítva, elsősorban a kivitel bővülésének köszönhetően, a belföldi eladások csökkentek.

Régiók

Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 7,5 százalékos volumenbővülést Nyugat-Dunántúlon, a legjelentősebb, 16,5 százalékos visszaesést Dél-Alföldön regisztrálta a KSH.

Rendelések

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 12,2 százalékkal csökkent 2024 áprilisához mérten. Az új belföldi rendelések 2,4 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 14,4 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány április végén 16,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS