Ipari termelés: a 2020-as mínusz 6,0 százalékot 9,6 százalékos emelkedés követte 2021-ben

2022. 02. 11., 09:57

2021 decemberében az ipari termelés volumene 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,6 százalékkal emelkedett – jelentette a statisztikai hivatal.

2021 decemberében…

az ipari export volumene 7,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 29 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,8 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 13,4 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 10,9, a feldolgozóiparé 11,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (92 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 27, a csekély súlyú bányászaté 25 százalékkal nőtt.

Az alágak közül egyedül a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 20 százalékát képviselő járműgyártásban csökkent a termelés: a kibocsátás decemberben 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 24, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 22 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 14,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 66 százalékkal emelkedett, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 22 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,8 százalékkal emelkedett. Mindössze egy alágazatban, az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban esett vissza a kibocsátás, 70 százalékkal.

A legnagyobb mértékben, 22 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a villamosmotor-, áramfejlesztő-gyártás felfutása eredményeként.

A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,8, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 13,8 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

vegyi anyag, termék gyártásában folytatódott a növekedés. Decemberben a kibocsátás 10,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos hónapjában, főként a belföldi értékesítés bővülése miatt, ugyanakkor az export kismértékben csökkent.

Háromhavi visszaesés után a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 14,3 százalékkal bővült, mindkét értékesítési irányban növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.

Az alágak közül legkevésbé, 0,3 százalékkal a gyógyszergyártás emelkedett.

Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (11,4 százalékkal), Budapesten (10,6 százalékkal) és Dél-Alföldön (5,7 százalékkal) csökkent. A többi régióban 2,5 és 38 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt az Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 21 százalékkal nagyobb volt a 2020. decemberinél. Az új belföldi rendelések 4,1, az új exportrendelések 23 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány december végén 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021 egészében…

az ipari termelés 9,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi, 6,0 százalékos csökkenést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 9,1, az energiaiparé 11,5, a csekély súlyú bányászaté 16,6 százalékkal nőtt 2020-hoz viszonyítva.

feldolgozóiparban folyó áron több mint 39 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2021-ben. A termelés volumene csupán három hónapban nem haladta meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékű bővülés (63 százalék) áprilisban volt, ami a koronavírus-járvány által előidézett alacsony bázis hatása. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak kettőben csökkent a termelés, a többiben 5,8 és 40 százalék közötti volumennövekedést mért a KSH. A három legnagyobb alág közül a legjelentősebb járműgyártás kibocsátása 1,9 százalékkal mérséklődött, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 5,9, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásáé 8,9 százalékkal nőtt.

Az ipari export 8,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál (2020-ban 5,3 százalékos volumencsökkenést mértünk). A teljes ipari értékesítés 63, a feldolgozóipari értékesítés 72 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 6,1 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 30 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 2,2 százalékkal csökkent a kivitel volumene. A második legnagyobb, 16 százalékos részarányú számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás exportja 5,1 százalékkal nőtt. A leginkább, 40 százalékkal a villamos berendezés gyártása bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 11,4, ezen belül a feldolgozóiparé 12,0 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 24 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 7,5 százalékkal meghaladták az előző év szintjét. A második legnagyobb (14 százalékos) súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásának a belföldi eladásai 2021-ben 22 százalékkal emelkedtek.

Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 19,5 százalékkal Pest régióban, a legkevésbé, 3,3 százalékkal Nyugat-Dunántúlon. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS