Hosszú távon beépülhet az oktatásba a hibrid módszer

2021. 02. 03., 13:45

A 2020-21-es tanév első fele a látszat ellenére nem volt könnyebb a tavaszi időszaknál. Milyen kihívások érték a pedagógusokat és a diákokat az új tanévben? Mennyire sikerült megszokni a hibrid oktatási módszereket? Könnyebb volt a digitálisan már képzett tanárok helyzete? Koren Balázs, az Év Digitális Nagykövete, a HiperSuli szakmai vezetője, matematikatanár értékeli az iskolai félévet.

Lezárult az utóbbi idők egyik legrendhagyóbb oktatási féléve. Nyáron úgy tűnt, hogy a tanárok és a diákok lassan megfeledkezhetnek a tavasszal a vírus következtében kialakult oktatási nehézségekről, és szeptemberben újra a normál körülmények között köszönthetik egymást az iskolában. De a járványhelyzet őszi alakulása átírta a számításokat. Az oktatás ugyan kötelezően csak a gimnáziumokban tért vissza az online formára, a zavartalan tanmenet biztosítása így is sok pedagógus számára okozott kihívásokat.

„A tavasszal történt események valósággal sokkolták a közoktatásban szereplőket, mert akkor az egyetlen lehetséges útnak a távoktatásra való átállás tűnt. A nyári szünet ugyan adott egy lélegzetvételnyi szünetet, de a jelenlegi tanév továbbra is nagyon bizonytalan, mert azzal, hogy folyamatosan tolódik a korlátozások határideje, nem látni, hogy mikor lesz vége” – mondja Koren Balázs.

A középiskoláknak különösen nehéz a jelenlegi helyzet, még inkább a számos olyan hatosztályos gimnázium számára, ahol a hetedik és nyolcadik osztályosok még az osztályteremben követik a tanórákat, a felsőbb évesek viszont már otthonról, ami hatalmas terhet ró a pedagógusokra. Nekik akár folyamatosan, váltakozva kell az egyik órát a jelenlévő diákoknak, majd az online bejelentkezőknek megtartaniuk. Ráadásul számtalan olyan helyzet is adódik, amikor egy-egy diák, vagy akár az egész osztály karanténba kerül, és ilyenkor hibrid környezetben kell tanítani.

Átok vagy áldás a hibrid oktatás?

A hibrid oktatás látszólag csak az élő és az online tanítás összegyúrása, mégis egy teljesen újszerű formátum, amit nem könnyű elsajátítani. „A tavaszi időszakban minden tanár arra kényszerült, hogy digitális környezetben oktasson, és távolról adja át a tananyagot a diákoknak. Ezzel szemben a hibrid környezet azért különösen speciális, mert megosztja a pedagógus figyelmét, hiszen az osztály egyik része személyesen, míg a másik online vesz részt a tanórán” – magyarázza a HiperSuli szakmai vezetője.

Alapvetően minden módszernek, így az oktatáskutatásnak is több pillére van, az átgondolástól, a kialakításon át a kipróbálásig. Koren Balázs szerint gondot jelent, hogy ennél a módszernél kimaradt a felkészülési fázis.

„Az oktatás soha nem úgy működött, hogy a diákok „tesztalanyok” voltak, hanem általában minden módosítást, változást alapos tervezés, előkészítés előzött meg, és ha minden megfelelőnek bizonyult, csak akkor vezették be. Egy oktatáskutatás akár egy 8-10 éves ciklust is felölel, de ebben a különleges esetben erre nyilván nem volt lehetőség. Az oktatás jelenleg startup üzemmódban működik. Egy termék esetében nem probléma, ha elhasal, maximum csődbe megy a vállalkozás. De ha a diákok esetében valami nem működik, annak egy életre hatása lesz a diákok jövőjére.”

Annak ellenére, hogy a módszer rohamtempóban került be az oktatásba, hosszú távon is velünk maradhat, hiszen járványok a jövőben is lesznek, emellett pedig a hibrid oktatás különösen hasznos a tanteremtől távollévő diákok tanórába való bevonására is.

Digitális háttértudás birtokában könnyített a pálya

Az elmúlt félév során a HiperSuli legfontosabb célkitűzése a programban résztvevő tanárok támogatása volt. Koren Balázs szerint szinte mindegyik tagiskolájukban volt olyan pedagógus, aki idővel már nem is igényelt segítséget a digitális oktatás terén, hanem maga nyújtott segítő kezet azoknak a pedagógus társaknak, akiknek erre szükségük volt.

„Nem mindenki érzi magát komfortosan az online vagy digitális oktatásban. Így fontos lépésnek tartottuk, hogy a program lelkes tanárai segítsék kollégáikat abban, hogy elérjék diákjaikat, eredményesen tudjanak oktatni, és mielőbb alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez.”

Koren Balázs szerint a HiperSuli sikeresen terjeszti és fejleszti a digitális oktatási módszertanokat, a programban résztvevő tanárok és iskolák révén pedig egy összetartó közösséget alkot. A program eddig több mint 600 tanárt és közel ötezer diákot ért el, az elmúlt félév során pedig 3000 fölé nőtt a HiperSuli keretében indított Webuni-kurzusokat elvégző pedagógusok száma. A program hamarosan további képzési formákkal gazdagodik.

„Az elmúlt félév is bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van a HiperSulikban megszerezhető tudásra és tapasztalatokra. Egyre több az érdeklődő iskola és pedagógus, ezért nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a közeljövőben még szélesebb körben tegyük elérhetővé a programot és az általa nyújtott lehetőségeket.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS