Hiányoznak az újdongások a kkv-k életéből

2021. 08. 06., 12:30

Kisebbségben vannak Magyarországon azok a cégek, amelyek az utóbbi időszakban új terméket dobtak a piacra, a K&H innovációs indexe szerint 100-ból 43 cégre volt ez igaz. A nagyvállalatok kilógnak a mezőnyből, közel 70 százalékuk rukkolt ki újdonsággal, miközben a legkisebb cégeknek csak a 38 százaléka tett ugyanígy. Az iparban és szolgáltatási szektorban érdekelt cégeké a főszerep az új termékeknél, a kereskedelmi és agrárcégek lemaradásban vannak.

Főként a milliárdos árbevételű nagyvállalatok hajtottak végre innovatív fejlesztéseket az elmúlt két évben, számukra a lépés eredményeként piacra került termékük vagy szolgáltatásuk azonnal megjelent a bevételi oldalon – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből, amelyben 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi vállalkozások számoltak be az innovációkhoz való hozzáállásukról.

Jókora különbségek

A megkérdezett vállalatok 43 százaléka hajtott végre az elmúlt két évben olyan innovációt, amelynek keretében új szolgáltatással vagy termékkel bővítette a kínálatát. A cégméret alaposan szétszórta a mezőnyt. A 10 milliárd forintot meghaladó vállalatok közül 100-ból 69-nél volt ilyen innovatív fejlesztés.

Az árbevétel csökkenésével az innovációs hajlandóság is mérséklődött:

  • a 4-10 milliárd forintos forgalmú cégeknek már csak az 59 százalékánál,
  • a 2-4 milliárd forintos cégek táborába tartozó vállalatok 49 százalékánál,
  • a 1-2 milliárd forint árbevételű cégek 46 százalékánál került sor innovatív termék- vagy szolgáltatásfejlesztés az elmúlt két esztendőben,
  • ez viszont a legkisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti cégeknek csak a 38 százalékára volt igaz.
  • A különböző ágazatok közül a kereskedelemben érdekelt cégek állnak a sor végén, mindössze 29 százalékuknál történt fejlesztés a szóban forgó időszakban, az agrárcégeknek is mindössze csak 35 százalékánál volt példa erre. Szemben velük, az iparban és szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek több mint 50 százalékánál jelent meg új innovatív termék vagy szolgáltatás.
  • mennyi lesz?

A felmérésben a vállalatok megbecsülték, hogy az innovációs lépésük milyen hatással lesz a bevételükre. A megkérdezett cégek 15 százaléka szerint az újdonság 20 százalékos árbevétel-növekedéshez segítheti a céget, 26 százalékuk 10-20 százalékos arányt prognosztizált, 23 százalékuk szerint pedig 10 százalék alatti részesedés jut az új terméknek vagy szolgáltatásnak. Sok vállalat azonban bizonytalan, 36 százalékuk nem tudott előrejelzést adni erre.

A kutatás eredményeiből egy érdekes kettősség is látható: Bár a nagyobb vállalatoknál nagyobb az esélye egy új termék bevezetésének, ám az ahhoz köthető bevétel aránya alacsonyabb lesz, mint a kisebb méretű vállalatoknál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.