Kisebbségben vannak Magyarországon azok a cégek, amelyek az utóbbi időszakban új terméket dobtak a piacra, a K&H innovációs indexe szerint 100-ból 43 cégre volt ez igaz. A nagyvállalatok kilógnak a mezőnyből, közel 70 százalékuk rukkolt ki újdonsággal, miközben a legkisebb cégeknek csak a 38 százaléka tett ugyanígy. Az iparban és szolgáltatási szektorban érdekelt cégeké a főszerep az új termékeknél, a kereskedelmi és agrárcégek lemaradásban vannak.
Főként a milliárdos árbevételű nagyvállalatok hajtottak végre innovatív fejlesztéseket az elmúlt két évben, számukra a lépés eredményeként piacra került termékük vagy szolgáltatásuk azonnal megjelent a bevételi oldalon – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből, amelyben 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi vállalkozások számoltak be az innovációkhoz való hozzáállásukról.
Jókora különbségek
A megkérdezett vállalatok 43 százaléka hajtott végre az elmúlt két évben olyan innovációt, amelynek keretében új szolgáltatással vagy termékkel bővítette a kínálatát. A cégméret alaposan szétszórta a mezőnyt. A 10 milliárd forintot meghaladó vállalatok közül 100-ból 69-nél volt ilyen innovatív fejlesztés.
Az árbevétel csökkenésével az innovációs hajlandóság is mérséklődött:
A felmérésben a vállalatok megbecsülték, hogy az innovációs lépésük milyen hatással lesz a bevételükre. A megkérdezett cégek 15 százaléka szerint az újdonság 20 százalékos árbevétel-növekedéshez segítheti a céget, 26 százalékuk 10-20 százalékos arányt prognosztizált, 23 százalékuk szerint pedig 10 százalék alatti részesedés jut az új terméknek vagy szolgáltatásnak. Sok vállalat azonban bizonytalan, 36 százalékuk nem tudott előrejelzést adni erre.
A kutatás eredményeiből egy érdekes kettősség is látható: Bár a nagyobb vállalatoknál nagyobb az esélye egy új termék bevezetésének, ám az ahhoz köthető bevétel aránya alacsonyabb lesz, mint a kisebb méretű vállalatoknál.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.