Hiányoznak az újdongások a kkv-k életéből

2021. 08. 06., 12:30

Kisebbségben vannak Magyarországon azok a cégek, amelyek az utóbbi időszakban új terméket dobtak a piacra, a K&H innovációs indexe szerint 100-ból 43 cégre volt ez igaz. A nagyvállalatok kilógnak a mezőnyből, közel 70 százalékuk rukkolt ki újdonsággal, miközben a legkisebb cégeknek csak a 38 százaléka tett ugyanígy. Az iparban és szolgáltatási szektorban érdekelt cégeké a főszerep az új termékeknél, a kereskedelmi és agrárcégek lemaradásban vannak.

Főként a milliárdos árbevételű nagyvállalatok hajtottak végre innovatív fejlesztéseket az elmúlt két évben, számukra a lépés eredményeként piacra került termékük vagy szolgáltatásuk azonnal megjelent a bevételi oldalon – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felmérésből, amelyben 300 millió forint éves árbevétel feletti magyarországi vállalkozások számoltak be az innovációkhoz való hozzáállásukról.

Jókora különbségek

A megkérdezett vállalatok 43 százaléka hajtott végre az elmúlt két évben olyan innovációt, amelynek keretében új szolgáltatással vagy termékkel bővítette a kínálatát. A cégméret alaposan szétszórta a mezőnyt. A 10 milliárd forintot meghaladó vállalatok közül 100-ból 69-nél volt ilyen innovatív fejlesztés.

Az árbevétel csökkenésével az innovációs hajlandóság is mérséklődött:

  • a 4-10 milliárd forintos forgalmú cégeknek már csak az 59 százalékánál,
  • a 2-4 milliárd forintos cégek táborába tartozó vállalatok 49 százalékánál,
  • a 1-2 milliárd forint árbevételű cégek 46 százalékánál került sor innovatív termék- vagy szolgáltatásfejlesztés az elmúlt két esztendőben,
  • ez viszont a legkisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti cégeknek csak a 38 százalékára volt igaz.
  • A különböző ágazatok közül a kereskedelemben érdekelt cégek állnak a sor végén, mindössze 29 százalékuknál történt fejlesztés a szóban forgó időszakban, az agrárcégeknek is mindössze csak 35 százalékánál volt példa erre. Szemben velük, az iparban és szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek több mint 50 százalékánál jelent meg új innovatív termék vagy szolgáltatás.
  • mennyi lesz?

A felmérésben a vállalatok megbecsülték, hogy az innovációs lépésük milyen hatással lesz a bevételükre. A megkérdezett cégek 15 százaléka szerint az újdonság 20 százalékos árbevétel-növekedéshez segítheti a céget, 26 százalékuk 10-20 százalékos arányt prognosztizált, 23 százalékuk szerint pedig 10 százalék alatti részesedés jut az új terméknek vagy szolgáltatásnak. Sok vállalat azonban bizonytalan, 36 százalékuk nem tudott előrejelzést adni erre.

A kutatás eredményeiből egy érdekes kettősség is látható: Bár a nagyobb vállalatoknál nagyobb az esélye egy új termék bevezetésének, ám az ahhoz köthető bevétel aránya alacsonyabb lesz, mint a kisebb méretű vállalatoknál.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.
2025-06-13 12:05:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS