Három év múlva megéri elektromos teherautót venni

2022. 03. 23., 13:09

Az elektromos teherautók beszerzésének és fenntartásának teljes költsége már 2025-ra, a hidrogénhajtású üzemanyagcellás teherautóké pedig 2030-ra alacsonyabb lesz a belsőégésű teherautókénál – derül ki a brit Cambridge Econometrics budapesti irodájának legutóbbi elemzéséből. Mindez a szektorra vonatkozó klímacélok elérése mellett hozzájárulhat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való európai energiafüggetlenség megteremtéséhez is. Az átálláshoz ugyanakkor infrastrukturális fejlesztésekre van szükség.

A Cambridge Econometrics három tanulmányból álló sorozata azt elemzi, hogyan valósítható meg a teljes széndioxidmentes működés az áruszállításban – mindez azért is érdekes, mert ez a szektor adja a globális széndioxid-kibocsátás közel 7 százalékát. További aktualitást ad a témának az Európai Bizottság legfrissebb REPowerEU csomagja, amely Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel célul tűzte ki, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól. A megoldás része lehet a dízeles teherautók lecserélésén keresztül az áruszállítás olajfüggőségének csökkentése.

A European Climate Foundation megbízásából készített elemzés Lengyelország, Olaszország és Spanyolország tehergépjármű-állományának modellezése alapján vizsgálta a klímacélok eléréséhez szükséges technológiai megvalósítás lehetőségeit, és több megállapítás Magyarországra is érvényes.

Az EU céljai alapján a gyártóknak 2025-re a 2019–2020-as szinthez képest 15 százalékkal, 2030-ra pedig 30 százalékkal kell csökkenteniük az új tehergépjárművek széndioxid-kibocsátását. Az uniós célok az új járművekre vonatkoznak, ezért a flottaszintű kibocsátás lassabban csökken, hiszen a flottákban magasabb a használt tehergépjárművek aránya. Ez Magyarországra fokozottan igaz. Lengyelországban is hasonló a helyzet, így a Cambridge Econometrics modellezése alapján az említett 15 és a 30 százalékos kibocsátáscsökkenési célokat követve 2050-re csupán 28 százalékkal mérséklődne a kibocsátás. Sőt, ha 2040-től teljesen be is tiltanák a nem zéró-kibocsátású új tehergépjárművek árusítását, a szektor akkor sem működne széndioxidmentesen: a 2021-es kibocsátási szint ötöde maradna meg a keleti országokban és még az olasz és spanyol utakon is a mostani káros kibocsátás tizede jutna a környezetbe a megcélzott nullához képest .

A szükséges kibocsátáscsökkenést többféleképpen is el lehet érni: a meglévő dízeles járművek hatékonyságának növelésével, a bioüzemanyag magasabb arányával, illetve a zéró kibocsátású járművek elterjedésével – mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője. – Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók hatékonyabbak, azaz alacsonyabb az energiaigényük. Ez utóbbiak elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő – és az egyes technológiák esetében eltérő – infrastruktúra kiépítése is.”

Az elektromos és hidrogénmeghajtású teherautók további előnye, hogy nemcsak a közvetlen kibocsátásuk zéró, de a közvetett kibocsátásokat figyelembe véve is alacsonyabb a teljes kibocsátásuk, mint a hagyományos járműveké.

Az EU nemrég mutatta be az Alternative Fuels Infrastructure Regulation (AFIR) elnevezésű javaslatcsomagot, amely a fő európai útvonalak mentén (TEN-T hálózat) az elektromos és a hidrogénmeghajtású tehergépjárművek számára biztosítaná a megfelelő infrastruktúrát.

Az elektromos tehergépjárművek (BEV) számára a raktáraknál és a főutakon szükséges töltőállomásokat kiépíteni. Bár a töltés hosszabb ideig tart, mint a tankolás, ha az akkumulátor mérete megfelelő, a töltést össze lehet kötni a fuvarozók kötelező pihenési idejével. Az áramszedővel felszerelt elektromos tehergépjárművek (BEV-ERS) kisebb akkumulátorral rendelkeznek, azonban a vasúthoz hasonlóan áramszedővel csatlakoznak a villamos felsővezetékhez, így menet közben is képesek tölteni. Ehhez természetesen nagy infrastrukturális változtatások szükségesek – jelenleg Frankfurt közelében tesztelnek egy villanyosított autópályaszakaszt.

Az üzemanyagcellás, vagyis hidrogénmeghajtású járművek (FCEV) elterjedéséhez – az elektromoséhoz hasonlóan – kulcsfontosságú a töltőállomások kiépítése. Ezek helyben is előállíthatják a hidrogént elektrolízis segítségével, illetve vezetéken keresztül vagy üzemanyagszállító kamionokkal egy központi termelőegységtől szállíthatják azt.

A Cambridge Econometrics tanulmánya szerint az elektromos tehergépjárművek fenntartása és működtetése, azaz a teljes életciklusra vetített költség (Total Cost of Ownership, TCO) a furgonok és a nehéz tehergépjárművek esetén már három év múlva, azaz 2025-ben alacsonyabb lesz a belsőégésűekénél. Bár a vételáruk továbbra is magasabb marad, a jobb hatékonyság, valamint az alacsonyabb üzemanyagárak és szervízköltségek miatt a zéró-kibocsátású tehergépjárművek használata olcsóbbá válik.

A hidrogén előállítási költsége várhatóan drasztikusan esni fog a következő években a széleskörű használatnak köszönhetően, így az üzemanyagcellás nehéz tehergépjárművek 2030-ra lesznek olcsóbbak, mint a belsőégésűek. Ráadásul az üzemanyagköltséget a dízeles járműveknél tovább növelheti Európában, ha megszüntetik a több országban is meglévő jelenlegi adókedvezményeket, például a jövedéki adó visszaigénylésének lehetőségét Magyarországon. Az új Eurovignette direktíva javaslat alapján az európai útdíjszabás a jármű kibocsátásától is függ majd, ami tovább növeli a belsőégésű teherautók teljes életciklusra vetített költségét. Ugyancsak növelheti a fosszilis üzemanyagköltséget, ha az európai kvótakereskedelmet – várhatóan 2025-ben – kiterjesztik a közlekedésre és az épületekre is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS