Nehéz évet jósolnak maguknak a hazai vállalkozások: egy friss kutatás szerint nem is annyira a háborús helyzet elhúzódásától vagy az energiakrízistől, hanem azok következményeitől tartanak leginkább, így az inflációtól és az esetleges recessziótól. A jó hír az, hogy a pánikhangulat helyett a tudatos tervezés, fejlesztés és a menekülőutak keresése dominál a magyar vállalatok körében. Ennek egyik legfőbb eszközét a digitalizációban látják.
Míg a koronavírus-járvány a távolságtartással és az otthoni munkavégzés erőltetett tempójú bevezetésével forgatta fel a cégek életét és kényszerítette ki új technológiák adaptálását, a válságokkal tarkított előttünk álló időszakban már inkább a túléléshez szükséges menekülési stratégiaként tekintenek a vállalkozások a digitális transzformációra.
„Az előrejelzések szerint az évtized közepére globálisan 2.800 milliárd dollárt öntenek majd a cégek az ilyen irányú fejlesztésekbe, a hazai vállalkozások számára pedig kulcsfontosságú lesz, hogy a kihívások és bizonytalanságok ellenére ne húzzák be a kéziféket, különben végzetesen lemaradnak a versenyben. Elegendő csak megnéznünk a 2022-es DESI indexet, mely szerint a 27 európai ország között a nem túl előkelő 22. helyet foglaljuk el a digitális gazdasági és társadalmi fejlettség tekintetében” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.
A technológia mellett a digitális kompetenciákra is figyelni kell 2023-ban
Vízválasztó évek következnek tehát a magyar vállalkozások számára, és nagyon sok múlik azon, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek meg az egész szervezetet átható digitalizáció terén. Ebben természetesen fontos szerep jut a topmenedzsereknek, akik a felmérések szerint a cégek 45 százalékánál az ilyen irányú fejlesztések elsőszámú katalizátorai. De vajon merre érdemes elindulni? A Stylers összegyűjtött néhány digitalizációs trendet, melyet érdemes mihamarabb adaptálni, mert kétségkívül meghatározó szerepük lesz 2023-ban.
Fókuszban a fenntartható megoldások
A vállalatokat érő kihívások közül talán a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdései lesznek a legfontosabbak, ezt a szemléletet pedig maguk a munkavállalók és az ügyfelek is elvárják. A stratégiai célkitűzéseket persze kézzelfogható tevékenységekre kell fordítani és a vállalati IT-szolgáltatásokat teljes egészükben az energia- és költséghatékonyság szempontjainak megfeleltetni. Ebben a felhőtechnológia, az analitika, a mesterséges intelligencia, valamint a megújuló energiaforrások okos felhasználása nyújtja a legfőbb támpontot. A jógyakorlatok között már találunk az adatközpontok által termelt hőt használó fűtőberendezéseket, vagy éppen az irodai szenzorok által gyűjtött információkból előrejelzést készítő épületmenedzsment rendszereket.
A jog és a HR is a digitális térbe költözik
Habár a technológia által nyújtott előnyök egészen messzire vezethetnek, a cégek mégis inkább a kézzel fogható, rövid távon is megtérülő megoldásokat keresik leginkább, melyek szinte azonnal optimalizálják az erőforrásokat. Nem véletlenül kerül egyre több adminisztratív folyamat a digitális térbe: hasítanak az okosszerződések, melyek a blokklánc technológiának köszönhetően maximális hitelességet élveznek az aláíró felek között, várhatóan a hatósági ügyintézés egyre nagyobb szeletét tudják majd a cégek online teljesíteni, a HR területén pedig éppen valóságos forradalmat hoz a digitalizáció. Az egységes IT-rendszerben igényelhető szabadnapok, könnyedén kitölthető jelenléti ívek és egy gombnyomással nyugtázható szerződésmódosítások nem csak a személyzetis kollégák munkájának hatékonyságát növelik, de akár 80 százalékkal csökkenthetik a cég ezirányú kiadásait.
Stratégiai funkció lesz az élmény
Miközben a jövő év akadályainak leküzdéséhez várhatóan az árakhoz is hozzányúlnak majd a vállalkozások, az világos, hogy a minőségből és az ügyfeleknek nyújtott élményből továbbra sem engedhetnek, sőt, az árversenyben még az eddigieknél is fontosabb lesz a kifogástalan és akadálytalan vásárlói útvonal biztosítása. Ez a terület persze már évek óta az értékesítési és üzleti stratégiák fókuszába került megfelelő technológiai háttérrel megtámogatva, de úgy tűnik, végre elfoglalja méltó helyét a menedzsment-funkciók között: a legnagyobb vállalatok sorra nevezik ki a szakembereket a Chief Experience Officer (CXO) pozícióba, akik a vásárlói élmény minőségének fenntartásáért és fejlesztéséért felelnek.
A változásmenedzsment királya: mesterséges intelligencia
Aki eddig nem tette volna meg, most ideje megismerkednie az adaptív mesterséges intelligencia fogalmával, mely valóságos csodafegyver lehet a folyton változó piaci viszonyok között. Az adaptív MI képes újraalkotni saját modelljeit a beérkező újabb és újabb információk feldolgozásával, így olyan folyamatokat is képes lefuttatni, melyeket az algoritmusok megírásakor még nem lehetett látni. A felhasználók így rugalmasan, rekordgyorsasággal képesek alkalmazkodni az aktuális kihívásokhoz és szinte azonnal optimalizálni működésüket. Emellett azonban a cégek várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az MI-alapú megoldások informatikai biztonságára, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, a szándékosan vagy véletlen érkező hibás inputok óriási kockázatot jelenthetnek.
Tovább hasítanak a fejlesztői platformok
A Gartner globális elemzőcég előrejelzése szerint 2026-ra a szoftverfejlesztő cégek 80%-a platform-alapú fejlesztést végez majd, ezek háromnegyede pedig ún. önkiszolgáló rendszereket is tartalmaz majd. Ahogy egyre nagyobb az igény az informatikai termékek és megoldások iránt, kulcskérdés, hogy a szakemberek erőforrásait a lehető leghatékonyabban optimalizálják a cégek. Az úgynevezett low-code/no-code platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készüljenek üzleti alkalmazások, így a fejlesztők a kreatívabb, magas szintű tudást igénylő feladatokra, egyedi termékekre fordíthatják tudásukat – vagyis minden eddiginél költség- és időhatékonyabbá válik a munkájuk.
„A fentiekből jól látszik, hogy a vállalatok egyre több szegmensébe tör be visszafordíthatatlanul a technológia, a hozzáértő, ráadásul egy-egy területen speciális tudással rendelkező szakemberekre pedig mind nagyobb szükség lesz. A kiemelkedő kereseti lehetőségek mellett ők a felelősségteljes feladatokat, fejlődési lehetőséget és az abszolút rugalmas, a munka-magánélet egyensúly megtartását támogató munkahelyeket keresik majd. Ha mindez nem jelentene óriási kihívást a vállalatoknak, a mindent átszövő digitális transzformáció következtében a nem IT-területen dolgozók képzésére is figyelmet kell fordítaniuk, hiszen szinte minden munkakörben együtt kell majd működni a technológiával. Kreativitás, kritikus gondolkodás, menedzsment: ezek mind kulcsfontosságú kompetenciák lesznek a jövőben” – tette hozzá Gönczy Gábor.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.