A Knorr-Bremséhez, a vasúti és haszongépjárművek számára fékrendszereket és más berendezéseket gyártó piacvezető vállalathoz tartozó Knorr-Bremse Budapest a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökeivel és a vállalat beszállítóival együttműködésben magasan automatizált szerelősorokat fejlesztett ki. Az Ipar 4.0 kezdeményezés célja, hogy növelje a kisszériás, manuális munkafolyamatokon alapuló gyártás hatékonyságát.
A Knorr-Bremse Budapest sikeresen mutatta be IoT (Internet of Things) alapokon működő adatvezérelt rendszereit, amelyek célja a nagy precizitást igénylő, kisszériás, manuális gyártási folyamatok hatékonyságának növelése. A mérföldkőhöz érkezett Ipar 4.0 projekt eredményei: a gyártási idő percre pontos kiszámíthatósága, kapacitásnövekedés, a munkafolyamatok nagyobb átláthatósága, és gyorsabb, valós adatokon alapuló döntéshozatal.
A digitális alapokon működő termelésirányítási és felügyeleti rendszer potenciálisan a hazai munkahelyek kétharmadát biztosító kis- és középvállalkozásokra is kiterjeszthető. A kkv-k számára a legnagyobb előny az lehet, hogy a Knorr-Bremse Budapest által kifejlesztett technológia átvételével hatékonyabban nyomon követhetővé és tervezhetővé válhatnak a gyártási folyamataik, így csökkentve azok nyersanyag és erőforrás igényét.
„Ipar, felsőoktatás és a hazai vállalkozói szféra példamutató együttműködésében valósult meg ez az egyedülálló kutatás-fejlesztési projekt. Büszkék vagyunk arra, hogy jelentős magyar mérnöki teljesítmény van egy olyan Ipar 4.0 projekt megvalósítása mögött, amely tovább növelheti a gyártás hatékonyságát, és a magyar kkv szektor számára is alkalmazható módszertant biztosít. Az általunk kifejlesztett rendszer alkalmazásával a magyar vállalkozások nagyobb eséllyel tudnak a nagy, nemzetközi értékláncokba bekapcsolódni” – mondta Veres László, a Knorr-Bremse Budapest ügyvezető igazgatója.
Az innovatív megoldás megvalósításához a Knorr-Bremse Budapest közel másfélmilliárd forintos pályázati támogatást kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól az IoT alapokon működő termékelőállítási lánc és termékéletciklus követésre alkalmas moduláris mintarendszer kifejlesztésére.
A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kutató-fejlesztőivel kidolgozásra került megoldás első lépéseként egy tehervagonok kormányszelepeit előállító szerelősoron vezették be az új módszert, ahol az alkatrészek előkészítése és az összeszerelés ma már adat-vezérelt folyamatirányítás mellett történik.
A szerelősoron elhelyezett szenzorok a hozzávetőleg 45 perces szerelési folyamat valós idejű információit küldik meg egy központi adatbázisba. Az így elkészült termékek ugyancsak automatizált és valós idejű adatokat szolgáltató tesztelési folyamaton mennek keresztül.
A magas szintű automatizációnak és adatszolgáltatásnak köszönhetően az egyes munkafázisokhoz pontosan megadható egy adott rendelési mennyiség gyártási ideje. Ez javítja a termelés tervezhetőségét és hozzájárul a nagyobb szállítási pontossághoz, amely a fejlesztés eredményeképpen jelenleg 98 százalékig növelhető.
„A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem különösen jó abban, hogy műszaki kompetenciákat igénylő kutatás-fejlesztési projektekben iparvállalatokat segítsen hozzá fejlesztési céljaik eléréséhez.” – tette hozzá Lengyel László, a BME Egyetem-Ipar Együttműködési Központjának igazgatója.
„Az egyetem kiemelt területként kezeli az ipari digitalizáció, az Ipar 4.0 lehetőségeinek kutatását. A Knorr-Bremse Budapesttel közösen az egyetem a mai trendeknek megfelelő, ipari digitalizációs területen ért el jelentős eredményeket, elsősorban a nagy mennyiségű adatok feldolgozásához alkalmazható szoftverarchitektúrák kutatása területén. Az eredmények alkalmazhatóak számos más ipari digitalizációs projektben is, és az iparvállalatok mellett a kis- és középvállalatok hatékonyságának fejlesztéséhez is hozzájárulnak.”
A K+F projekt végrehajtásában komoly szerep jutott a BME Villamosmérnöki Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék kutatóinak, akik szakértői a raktározási folyamatok korszerűsítésének és a szerelősori szoftvereknek. A Knorr-Bremse mérnökei a 4Sales System Kft.-vel együttműködésben kutattak és vezettek be új eszközkészleteket, határozták meg az informatikai csomag elemeit, és hajtották végre az üzemi teszteket.
Az új termelésirányítási és felügyeleti rendszer első lépésben a Knorr-Bremse Budapest további gyártósoraira kerül kiterjesztésre, a valós idejű adatok vizualizációjához szükséges szoftver fejlesztése pedig 2021 első negyedévében zárulhat le.
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.