Fél év után újra nőtt a járműipari termelés januárban

2022. 03. 11., 16:28

2022 januárjában az ipari termelés volumene 8,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 7,1 százalékkal emelkedett, a járműgyártás hathavi csökkenés után újra nőtt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  • Az ipari export volumene 6,5 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 8,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé gyakorlatilag 2021 januárjának szintjén maradt.
  • Az ipar belföldi értékesítése 13,1, míg a feldolgozóiparé 15,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
  • Az iparon belül döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 7,4, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 15,3, a csekély súlyú bányászaté 14,9 százalékkal bővült.

Feldolgozóipar

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártásban hathavi visszaesés után újra növekedett a termelés: a kibocsátás januárban 6,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, viszonylag alacsony bázist. A közúti gépjármű gyártásának volumene 18,0 százalékkal emelkedett, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 2,8 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal bővült, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,1 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 13,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének eredményeként. Minden alágazatban bővült a termelés. A legnagyobb súlyt (22 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,2, a második legjelentősebb növényi, állati olaj gyártása pedig 47 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

A legnagyobb mértékben, 19,4 százalékkal a kis súlyt képviselő egyéb feldolgozóipar kibocsátása nőtt, jórészt az alág legnagyobb szakágazatának, az orvosi eszköz gyártásának köszönhetően.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás is számottevően, 19,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a belföldi értékesítés bővülése miatt, az export ugyanakkor csökkent.

Lassult a növekedés üteme a közepes súlyú villamos berendezés gyártásában: januárban 6,2 százalékkal emelkedett a kibocsátás. A két legnagyobb alágazat közül az akkumulátor, száraz elem gyártása 20 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 2,7 százalékkal csökkent.

A másik két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A gyógyszergyártás 14,4 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbival összehasonlítva, ebben szerepet játszott a viszonylag magas bázis hatása is.

Régiók

Az ipari termelés csak Nyugat-Dunántúlon csökkent (4,4 százalékkal). A többi régióban 1,9 és 36 százalék közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön.

Rendelések

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,6 százalékkal nagyobb volt a 2021. januárinál. Az új belföldi rendelések 19,1 százalékkal nőttek, az új exportrendelések 1,0 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány január végén 25 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS