Csökkenhet 2023-ban a faipari cégek száma

2023. 03. 20., 16:40

Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az egyéni vállalkozók köre tavaly közel 100 fővel tovább csökkent. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni – írja elemzésében az Opten.

A 2021 tavaszán világszinten egekbe emelkedő egyes fűrészáru termékek áraival ellentétben a faanyag árak 2022 december végén új mélypontra estek a világpiacon. A jövőt a világpiaci elemzők sem látják rövid távon optimistán, véleményük szerint a globális építőipari faanyagpiac 2024-ig nem fog helyreállni. Az ukrajnai háború miatti globális kínálat csökkenése úgy tűnik, még nem volt hatással a faárakra.

A hazai faiparhoz kapcsolódó tevékenységek és társas vállalkozások a biztató 2021-et követően sem mondhatják el, hogy túl vannak egy elég hosszú ideje tartó stagnáló időszakon. Az új körülményekhez a vállalkozások eltérő mértékben tudtak alkalmazkodni, egyes feldolgozó vállalkozások nem tudták érvényesíteni a növekvő beszerzési költségeket a termékeik árában, különösen a papírgyártás területén nőtt meg 2021 során a felszámolások és csődök száma.

A faiparba tartozó, vizsgált tevékenységi körök:
02 Erdőgazdálkodás

16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása
17 Papír, papírtermék gyártása
31 Bútorgyártás

Az elmúlt két évet megelőzően a faiparhoz köthető ágazatokban gyakorlatilag négy éven keresztül folyamatosan csökkent a társas vállalkozások száma. 2016-ban még mintegy 8800 társas vállalkozás működött az erdőgazdálkodásban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban és a papírgyártásban együttesen. A mélypont 2020-ban volt, amikor a cégszám már közel ezerrel volt kevesebb, mint 2016-ban. 2021 a cégek számában fordulópontnak is tűnhetett, megállt a csökkenés és kismértékű növekedés következett be, de ez jelentős részben a covid miatt elhalasztott kényszertörléseknek volt köszönhető. 2022-ben sem csökkent a cégek száma, azonban a 2021-2022-es évek együttes növekedése a százat sem érte el. A világpiaci előrejelzéseket, elemzéseket úgy tűnik, a magyarországi cégtrend sem hazudtolja meg, és a 2022-es alakulás/megszűnés negatív iránya, azaz több vállalkozás szűnt meg, mint amennyi alakult, azt vetíti előre, hogy várhatóan 2023-ban a cégszámban csökkenés lesz.

A faiparon belül a fafeldolgozó vállalkozások száma csökkent a legjobban, és immár ötödik éve a cégszám csökkenése a meghatározó ebben a szegmensben. Ugyanez az ötéves tendencia jellemzi a papír, papírtermékek gyártását is, azzal, hogy a 2022-es évben is csökkenés valósult meg, de a csökkenés száma alig haladta meg a szegmensben működő vállalkozások 1 százalékát. Az elmúlt éveket nézve az erdőgazdálkodásban működő cégek száma mutatta a legnagyobb stabilitást, és arányát tekintve itt volt a legmagasabb cégszám növekedés a faipari szektoron belül, és ebben a szegmensben egyedüliként mondható el 2022-re, hogy több vállalkozás alakult, mint amennyi megszűnt.

A faiparban működő vállalkozások foglalkoztatottjainak számát nézve növekedés következett be kivétel nélkül minden szegmensben, közel 900 fővel nőtt az előző évhez képest. 2017-ben volt hasonló 60 ezres alkalmazotti létszám a faiparhoz kötődő vállalkozásoknál. A legnagyobb létszámnövekedés arányaiban a fafeldolgozásban valósult meg, közel 2 százalék, ami 300 feletti létszámbővülést hozott, és így a faiparon belül továbbra is megtartotta a legnagyobb foglalkoztatói címet. Létszám tekintetében a papírgyártást érdemes kiemelni, egyrészt azért, mert ezen a területen a cégszámhoz képest viszonylag sok alkalmazott van, másrészt azért, mert ez az ágazat folyamatosan növelni tudta alkalmazotti létszámát.

A társas vállalkozások mellett közel 7 000 egyéni vállalkozó is működik a négy faiparhoz köthető ágazatban. 2022-ben a számuk csökkent, és a 2020-tól fennálló trend megfordult, azaz kevesebb egyéni vállalkozó alakult, mint amennyi megszűnt. Önmagában már az alakulási kedv is hanyatlóban volt, 2021-hez képest közel 30 százalékkal kevesebb egyéni vállalkozó kezdte meg működését, azonban a kata változásnak is betudhatóan az elmúlt 3 év legmagasabb megszűnése realizálódott az ágazatban. Az egyéni vállalkozók száma a többi ágazathoz képest viszonylag alacsonynak számít, tehát kevéssé jellemző ez a gazdasági forma a faiparban, mint sok egyéb ágazatban. Ugyanakkor 2022 során több mint 750 egyéni vállalkozás jött létre az iparágban, ami két és félszer több, mint ahány társas vállalkozás indult, tehát ezen a területen is elindult az egyéni vállalkozók sokasodása.

Jelenleg a 2021-es beszámolók adatai állnak rendelkezésre, a jelen megítélését a 2022. évi pénzügyi adatok ismerete alapozná meg igazán. A 2021-es világpiaci árnövekedés valóban begyűrűzött Magyarországra, ez szembetűnő a 2021-es árbevétel növekedés dinamikájában is. A bevételek a faipari ágazatban közel 20 százalékkal emelkedtek, és minden szegmensre a növekedés volt a jellemző ebben az évben, kivétel nélkül.

A legkisebb növekedést a papír, papírtermék gyártásban (15 százalékot meghaladó), a legmagasabbat (26 százalék) a fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártásában realizáltak. A bevételnövekedés a nyereségben is megmutatkozott, de extraprofit nem realizálódott, hiszen a legtöbb szegmensben 10 százalék alatt maradt az árbevétel arányos adózott eredmény, míg a faipari ágazati szint nem érte el a 7 százalékot sem.

A hazai faipari cégek döntő többsége továbbra is Budapesten és Pest vármegyében található, és a dobogó második – Borsod-Abaúj-Zemplén – és harmadik – Bács-Kiskun – helyén sem következett be változás 2022-re. A fővárosban és Pest vármegyében található a faipari vállalkozások egyharmada, 2021-hez képest 3 százalékponttal csökkent a részarányuk. (Opten)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-22 18:40:22
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.