EY: Európában 2030-ra várható az elektromos járművek piaci áttörése

2024. 04. 03., 17:10

Folyamatosan nő az elektromos és hibrid járművek (EV) száma Európában, 2030-ra várhatóan több mint 75 millió jár majd belőlük az utakon – hívja fel a figyelmet az EY és az Eurelectric legfrissebb közös jelentése. A villanyautók terjedésével a nyilvános töltőpontok száma is emelkedik, 2023-ban a hálózat 40 százalékkal bővült a kontinensen.

Tavaly az értékesített új autók ötödét tették ki Európában (a 27 uniós tagállam mellett az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban) a teljesen elektromos (BEV) és a plug-in hibrid járművek (PHEV). Három évvel korábban minden 25 eladott új kocsiból csupán egy volt ilyen modell.

„Az áttörés akkor következik be, amikor az elektromos járművek aránya a teljes járműparkban eléri a 10 százalékot. Az adatok alapján határozottan arra számítunk, hogy Európában 2030-ra az EV eladások részesedése meghaladja az összes többi típusát. A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon” – mutat rá Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.

A nehéz tehergépjárművek (HDV-k) területén is fellendülés tapasztalható. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedést jelent a 2022-es 0,4 százalékos értékhez képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

A töltőhálózat is követi a trendeket

Az elektromos járművek térnyerésével párhuzamosan a nyilvános gyorstöltő-hálózat is bővül. Míg Európában 2022-ben mintegy 530 000 ilyen töltőpont volt, 2023-van már 744 000 állt az EV-felhasználók rendelkezésére. A gyors és ultragyors egyenáramú (DC) töltők kiépítése is élénkült 77 százalékkal, számuk több mint 100 000-re nőtt, a váltóáramú (AC) töltők telepítése pedig több mint harmadával (36 százalék) ugrott meg. A gyorstöltők teljesítménye az akkumulátor-technológia fejlődésének köszönhetően ma már tízszer nagyobb, mint öt évvel ezelőtt. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a töltési idő is, ami az ügyfelek egyik legnagyobb aggodalma a hatótávolsággal és a magas kezdeti költségekkel kapcsolatos fenntartások mellett.

Mindeközben az egész kontinensen jellemzőek a földrajzi eltérések a töltőállomások fejlesztése terén. 2023-ban az állomások több mint háromnegyede (78 százalék) mindössze hét országban összpontosult: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.