2022 októberében az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,1 százalékkal emelkedett – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
A termelés növekedéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben csökkent.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékkal mérséklődött, ez az idei legnagyobb havi visszaesés. (KSH)
Rövidtávon számos kockázat övezi a feldolgozóipari kilátásait, ugyanakkor középtávon a már bejelentett beruházások a szektor kibocsátásának érdemi bővülését vetítik előre – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A következő hónapokban bizonytalanságot okoz, hogy a megemelkedett energiaárak miatt mely feldolgozóipari egységek kényszerülnek a termelés visszafogására, esetlegesen leállásra. Ráadásul a bázishatás október után már lényegesen kevésbé támogató, miközben az energiaárak emelkedése releváns plusz költségoldali nyomást jelenthet. A döntően megváltozott környezethez való alkalmazkodás óriási kihívást jelenthet az ágazat számára az elkövetkező időszakban. Középtávon mindemellett a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a jármű- ás a vegyiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a feldolgozóipari kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik. Ezek pozitív hatásának realizálódása a globális konjunktúra helyreállásának függvénye – zárja fejtegetését Nagy János.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.