Európa 10 „leginnovátorabb” országa közé várja a kormány 2030-ra Magyarországot

Az összegből 93 milliárd forintot használhatnak fel a vállalatok, 30 milliárd forint jut a kutatói életpálya, 24 milliárd pedig a nemzetközi kutatási ökoszisztéma támogatására. A cél az, hogy Magyarország 2030-ra bekerüljön Európa tíz „leginnovátorabb” országa közé – szögezte le Hankó Balázs a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján tartott előadásában.

Az innovációs forrásokat azokra a területekre kívánják összpontosítani, amelyekben jó a magyar kutatás-fejlesztés. Ilyen területek az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás. E területek fejlődését segítik az egyetemek közelében létrehozott Science-parkok, illetve a nemzeti laboratóriumok hálózata. A szakképzésben és a felsőoktatásban is a mindennapok részévé kívánják tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását.

A felsőoktatás megújításának legfőbb célja az olyan kutatások segítése, amelyek a nemzet képességéhez igazodva segítik előrehaladásunkat. Ezt szolgálja a Neumann Intézet tervezett megalakítása is. Ennek az egyik legfontosabb küldetése az lesz, hogy a mesterséges intelligenciát összekösse az egészségügyi adatok feldolgozásával.

Az elmúlt évben Magyarország a „feltörekvő innovátor” kategóriából az „európai innovátor” kategóriába került – emlékeztetett az államtitkár. Az előrehaladáshoz ugyanakkor több kutató-fejlesztő tevékenysége szükséges. Az a cél, hogy a mai 6 ezerről 2030-ra 9 ezerre növeljék az egymillió lakosra jutó kutató-fejlesztő tudósok számát. A szellemi tulajdon, a szabadalmak és védjegybejegyzések területén pedig duplázásra van szükség. Ehhez növelni kell az innovációs ráfordítást a mai 920 milliárd forintos összegről, amelynek egyharmada állami, kétharmada pedig piaci forrás. Utóbbi forrás jelentős mértékben Magyarország gyógyszer- és egészségiparának, az egészséges élethez kapcsolódó kutatásoknak köszönhető. (MTI