ESET: eltérően reagálnak a kiberbiztonsági fenyegetésekre a gazdasági szektorok

2023. 05. 20., 16:58

A kiberbiztonsági fenyegetésekre eltérően reagálnak a gazdasági szektorok, a kereskedelmi szektor nagyon, a technológiai és távközlési ágazat kevéssé bízik a saját biztonsági ismereteiben – derül ki az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET elemzéséből.

Az ESET kutatói különböző iparágakban tevékenykedő kis- és középvállalkozást (kkv) kérdeztek arról, hogy képesek-e felismerni a legújabb kiberfenyegetéseket, és tudnak-e reagálni rájuk.

A társaság 2022-es SMB Digital Security Sentiment Report jelentése szerint a megkérdezett kkv-k 32 százaléka számolt be arról, hogy igénybe vesz kiberbiztonsági szolgáltatást, 33 százalékuk pedig tervezi.

Az adatok szerint az üzleti és szakmai szolgáltatásokat nyújtó kkv-k több mint negyede nem, vagy alig bízik a vállalaton belüli saját kiberbiztonsági ismeretekben. Majdnem egyharmaduk kevéssé bízik abban, hogy csapatuk tisztában van a legújabb fenyegetésekkel, a válaszadók 33 százaléka pedig úgy véli, hogy a vállalatuk nehezen tudná azonosítani egy kibertámadás kiváltó okát. Az üzleti és szakmai szolgáltatásokat nyújtó kkv-k 38 százaléka önmaga gondoskodik a kiberbiztonságról, az összes megkérdezett kkv esetében ez az arány némileg alacsonyabb, 34 százalék.

A válaszok szerint azonban átalakulóban van a védekezési mechanizmus, hiszen mindössze 24 százalékuk szeretné tartósan házon belül tartani a biztonsági felügyeletet: az üzleti és szakmai szektorban tevékeny kkv-k 54 százaléka már kiszervezi ezt a feladatot és további 8 százalék tervezi, hogy a következő 12 hónapban külső szakértőkre bízza a kibervédelmi intézkedéseket.

A pénzügyi szektorban működő kkv-k 29 százaléka alig vagy egyáltalán nem bízik a saját kiberbiztonsági szakértelmében. Még ennél is többen, 36 százalékuk kevéssé vagy nem bízik abban, hogy alkalmazottaik tisztában vannak a fenyegetésekkel. A megkérdezett pénzügyi vállalkozások mindössze 28 százaléka kezeli az IT-biztonságot házon belül, ami a vizsgált ágazatok közül a legalacsonyabb arány. Csaknem kétharmaduk, 65 százalékuk inkább kiszervezi a feladatot, az összes kkv esetében ez az arány 59 százalék.

A gyártás és ipari termelési szektor kis- és középvállalkozásainak egyharmada alig vagy egyáltalán nem bízik a saját kiberbiztonsági szakértelmében, ami jóval több az összes kkv 25 százalékos átlagánál. Tízből négyen kevéssé vagy egyáltalán nem bíznak abban, hogy alkalmazottaik felismerik a biztonsági fenyegetéseket, ami minden más ágazatnál magasabb arány.

Ugyanakkor mindössze 29 százalékuk aggódik amiatt, hogy nehezen tudná azonosítani egy esetleges kibertámadás kiváltó okát. Tíz gyártás és ipari termelés területén dolgozó kkv közül mindössze három kezeli saját maga az IT-biztonságot, több mint kétszer annyian inkább kiszervezik a védelmüket.

Más a helyzet a kis- és nagykereskedelmi, forgalmazó iparban, ahol ötből négy kkv bízik mérsékelten vagy nagyon a saját kiberbiztonsági szakértelmében, ami a legmagasabb arány az összes ágazat közül. A szektorban működő vállalatok háromnegyede mérsékelten vagy nagyon bízik abban, hogy az alkalmazottak felismerik a biztonsági fenyegetéseket, míg a pénzügyi iparágban tevékenykedő cégeknek például csak 64 százaléka bízik ebben.

A vállalatok 79 százaléka úgy véli, képesek azonosítani egy kibertámadás kiváltó okát, ami minden más vizsgált iparághoz képest kimagasló arány. Ezen cégek 41 százaléka kezeli a kiberbiztonságot házon belül, és 53 százalék szervezi ki jelenleg az IT feladatokat. Az iparági válaszadók 6 százaléka tervezi, hogy a következő egy évben külső szakértőre bízza a vállalati védelmet.

A technológiai és távközlési kis- és középvállalkozások negyede alig vagy egyáltalán nem bízik a belső szakértelemben. Ugyanakkor az ágazaton belül a kkv-k mintegy háromnegyede ért egyet mérsékelten vagy nagyon azzal az állítással, hogy alkalmazottai tisztában vannak a biztonsági fenyegetésekkel, ami minden vizsgált szektor közül a legmagasabb szám.

Több mint háromnegyedük úgy véli, hogy egy esetleges támadás esetén képesek azonosítani a kiváltó okot. A technológiai és távközlési kkv-k körében magasabb, 37 százalék azoknak az aránya, akik saját kezükben tartják a kiberbiztonságot, szemben az összes megkérdezett vállalat arányával, ami 34 százalék. Mégis, több cég szervezi ki a biztonsági intézkedéseket, mint a kiskereskedelmi szektorban, ami 58 százalék, illetve 53 százalék.

„Hamis biztonságérzetet adhat a cégeknek, hogy bizonyos ágazatokban a kkv-k nagyobb önbizalommal rendelkeznek, másoktól eltérő megközelítéseket alkalmaznak és gyakran teljesen maguk kezelik az IT-védelmet” – mondta Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője.

Az ESET több mint 1200 IT-biztonsági döntéshozót kérdezett meg több mint 700, 25-500 alkalmazottal dolgozó cégnél a kibertbizontságról az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Dániában, Csehországban, Kanadában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Finnországban, Hollandiában, Svédországban és Norvégiában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.