Egészségtechnológiai campust és kompetenciaközpontot hoz létre a Széchenyi István Egyetem

Egészségtechnológiai campust és kompetenciaközpontot hoz létre a Széchenyi István Egyetem
2022. 03. 02., 18:58

A Széchenyi István Egyetem egészségtechnológiai campust és kompetenciaközpontot alakít ki a győri Zrínyi utcai, volt kórházi épületegyüttes megújításával, ahol az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a szolgáltatások egy helyen lesznek megtalálhatók. Az intézmény ebben olyan elismert partnerekkel működik együtt, mint a budapesti Semmelweis Egyetem és a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház.

A Zrínyi utcai volt kórház Győr egyik meghatározó létesítményegyüttese. Az ingatlan korábban a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház telephelye volt, majd a vagyonjuttatási törvény értelmében tavaly novemberben a Széchenyi István Egyetem vette birtokba. Az intézmény 2,7 hektáros, 15 épületből álló ingatlanon egészségtechnológiai campust és kompetenciaközpontot hoz létre, amelynek programindító rendezvényét március 1-jén tartották.

Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta: a magyar innovációs teljesítményben az egészégügyi, egészségipari kutatásoknak kiemelt szerepük van, amit az is mutat, hogy az Innovációs Alap direkt ráfordításainak mintegy 40 százaléka e területekre jut. „A Magyarországon működő vállalatok és az egyetemek 2016-hoz képest mára 400 milliárdról 800 milliárd forintra növelték a kutatás-fejlesztésre fordított összeget. A kutatók száma 2010 óta ugyancsak megduplázódott hazánkban” – mondta a miniszter.

Palkovics László hozzátette: a Széchenyi István Egyetem és a Semmelweis Egyetem együttműködése nemcsak kiváló technológiai, innovációs és tudományos eredményeket fog hozni, hanem hozzájárul Győr és környéke egészségügyi ellátásának javulásához is. Erre – szögezte le – garancia a Petz-kórházzal kialakított partnerség is.

Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke prezentációban mutatta be a fejlesztést a meghívottaknak. „Az első ütem terveiben négy épület felújítása szerepel. Ez lehetőséget nyújt a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara oktatási portfóliójának bővítésére. A Semmelweis Egyetemmel és a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal együttműködve olyan új, hiánypótló, vonzó és gyakorlatorientált képzéseket indítunk, mint a konduktív pedagógia, a gyógytornász, a dietetikus, valamint a kihelyezett Pető Pont” – sorolta. Megjegyezte: kutatóik telekommunikációs, informatikai és anyagtudományi területek orvostudományi hasznosítását vizsgálják meg a Semmelweis Egyetem kutatóival közösen, amiből piacképes, gazdaságilag is sikeres szolgáltatások és technológiák jöhetnek létre. „Fontosnak tartjuk azt is, hogy minőségi, modern infrastruktúrával támogatott egészségügyi szolgáltatásokat alakítsunk ki, a hatékony prevenció és egészségmegőrzés érdekében” – emelte ki, egyúttal köszönetet mondva a kormánynak a támogatásért, amit az egyetem a program indításához a Területi Kiválósági Központ pályázat során megkapott.

Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységek során a Széchenyi István Egyetem által magas szinten művelt különböző tudományterületek kapcsolódhatnak össze és erősíthetik egymást az egészségtechnológiai innovációk érdekében. „Ennek során támaszkodhatunk az egészségügy területén meglévő tapasztalatainkra is, hiszen az egészségügyi képzés két és fél évtizedes múltra tekint vissza egyetemünkön” – hangsúlyozta.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arról beszélt, hogy legfőbb céljuk az állampolgárok egészségi állapotának fejlesztése, amelyhez a legmagasabb szintű oktatási, kutatás-fejlesztési, innovációs és betegellátási tevékenységgel kívánnak hozzájárulni. „Ahhoz, hogy intézményünk még inkább előreléphessen, nemzetközi szinten is versenyképes legyen, válaszolni tudjon a 21. századi technológiai kihívásokra, együttműködésre, tudásunk megosztására van szükség. A Széchenyi István Egyetem és a Semmelweis Egyetem küldetése közös: olyan technológiai fejlesztéseket szorgalmazunk, amelyek nemcsak az egyetemek prezstízséhez és kutatási infrastruktúrájához járulnak hozzá, hanem előbbre viszik a magyar egészségügyet is” – hangoztatta.

A képen a rendezvény résztvevői: dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora, Szeles Szabolcs győri alpolgármester, Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő, dr. Jávor László, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója, dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Kara Ákos országgyűlési képviselő, dr. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke, dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. (Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS