A globális járvány, a gazdasági visszaesés és a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése világszerte nagy nyomást helyezett az emberek mentális és viselkedéssel kapcsolatos egészségére. Az életmódorvoslás minden eddiginél fontosabb területté vált az adatalapú technológiák térnyerésével, amelyek lehetővé teszik a testi, lelki és szociális jólét tudatosabb kialakítását.
Egy 2017-es kutatás szerint világszerte legalább 300 millióan küzdenek depresszióval, 284 millióan állandó szorongással és több mint 178 millióan alkohol- vagy kábítószerfüggőséggel. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet becslései alapján négyből legalább egy ember tapasztal élete során súlyos mentálhigiénés problémát, amelyre a COVID-járvánnyal járó gazdasági és társadalmi krízisek még jobban ráerősítettek.
A diagnosztizálásban és a terápiában nehézséget jelent, hogy sokan nincsenek is tisztában a betegségükkel vagy félnek a negatív megbélyegzéstől, ezért nem kérnek segítséget. A WHO adatai szerint ráadásul világszerte az állami kiadások kevesebb mint 1%-át költik életmód-orvostani szolgáltatásokra.
„A jó hír az, hogy folyamatosan fejlődik a prevenció, egyre jellemzőbb az a társadalmi szemléletváltás, amely elősegíti a pszichés problémák elfogadottságát és megértését. Hazánkban is működik például a Magyar Életmód Orvostani Társaság, amely céljának tekinti, hogy javítson a társadalom egészségi állapotán, ismeretterjesztés segítségével vegyen részt az egészségmegőrzésben és az egészséges életmód kialakításában” – mondta Fábián Dorottya, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának vezetője.
Ugyanakkor a kutatók is folyamatosan azon dolgoznak, hogy újabb genetikai, idegtudományi, endokrinológiai eredményekkel szolgáljanak a különböző problémák megértéséhez és terápiájához. Ehhez járulnak hozzá az egyre kiforrottabb technológiai fejlesztések is, például a mesterséges intelligencia alapú chatbotok vagy az okoseszközökbe épített diagnosztikai eszközök, amelyek az önellenőrzés mellett az orvosok munkáját is segíthetik.
„Az adatalapú okostechnológia és a mesterséges intelligencia minden eddiginél személyre szabottabb és hozzáférhetőbb szolgáltatásokat biztosíthat, amely az egészségügyben is felerősíti a fogyasztói szemléletet. A járványhelyzetben elfogadottabbá vált a digitális távellátás, és a páciensek is nagyobb bizalommal osztják meg személyes egészségügyi adataikat” – mondta Bella Márió Péter, a Deloitte Magyarország egészségügyi iparágra fókuszáló csoportjának menedzsere.
„Az adatalapú technológia hatalmas lehetőségeket nyithat meg a jövőben, hiszen az orvosok akár a páciens egész életére visszamenőleg is felállíthatnak egy-egy kórképet. Ez minden eddiginél holisztikusabb megközelítést tesz lehetővé, amelyben a testi és lelki jólét egy elválaszthatatlan egységet képez” – tette hozzá a szakértő.
Az életmóddal összefüggő betegségek gyógyítása nemcsak szociális, hanem gazdasági érdek is, hiszen az erre irányuló átfogó terápiák jó esetben csökkenthetik a krónikus betegségek későbbi kialakulását. Ezzel pedig mérsékelhetők az államra, egészségügyi intézményekre, szakemberekre, gondozókra, munkáltatókra és biztosítókra nehezedő terhek. A járványhelyzet igazolta, hogy az életmódorvoslás fejlesztése az egészségügyi szervezetek és a kormányok fontos feladata, ami az érintett felek közös erőfeszítése által lehetséges.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”