Bővül és fejlődik a kutatóhálózat

2021. 07. 30., 15:30

Több mint a duplájára, mintegy 50 milliárd forintra emelkedett a kutatóhálózat költségvetési támogatása, átlagosan 30 százalékkal növekedtek a kutatói bérek, átláthatóbbá vált a forráselosztás, amelyet az intézmények kutatási teljesítménye is befolyásol, ezzel ösztönözve a kutatás eredményességét – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében, amelyben az intézmény működésének két évét értékelik.

Azt írták: „a nemzetközi kapcsolatok szélesítése és erősítése mellett a kutatók teljes körű innovációmenedzsment-támogatására irányuló új rendszer kialakítása is folyamatban van”. A hálózat a jövőben új területekkel és intézményekkel is bővülhet.

Az ELKH Titkárságot az Országgyűlés 2019. augusztus 1-jei hatállyal alapította meg az államilag finanszírozott kutatóhálózat irányítására és működtetésére. Ennek élén a 13 tagú irányítótestület áll, amelybe hat tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hatot az innovációs és technológiai miniszter jelöl, az elnökére pedig közösen tesznek javaslatot; mindannyiukat a miniszterelnök nevezi ki. Az irányítótestület tagjainak nagy többsége akadémikus.

A közleményben idézték Maróth Miklóst, az ELKH elnökét, aki azt mondta: „az elmúlt két évben számos területen értünk el előremutató eredményeket, például a kutatóhálózat fejlesztése, a kutatói bérek rendezése, a finanszírozás jelentős bővítése és a forráselosztás háromosztatú struktúrájának kialakítása terén”. Mindezek a hatékonyságot és az átláthatóságot növelik – tette hozzá, kiemelve, hogy a kutatóhálózat számára dedikált külön szakmai szervezet és vezetés jött létre, amely lehetővé teszi a célzott, hatékony és gyors döntéshozatalt, és az intézmények szakmai támogatása is megerősödött.

Az ELKH küldetése, hogy megőrizze a kutatás szabadságát és biztosítsa a kutatóhálózat hatékonyabb és eredményesebb működését, elősegítse az alap- és az alkalmazott kutatások színvonalának emelését a kiválósági szempontok figyelembevételével.

A szervezet egyik legfontosabb eredménye a kutatóhálózatnak jutó források növelése. Az ELKH költségvetési támogatása ma már a korábbi összeg több mint duplája, évi csaknem 50 milliárd forint. A megnövelt támogatás lehetővé tette a kutatási infrastruktúra fejlesztésének elindítását, a kutatási források biztosítását, valamint az elmaradt kutatói bérrendezés megkezdését: átlagosan 30 százalékkal emelték a hálózat munkavállalóinak fizetését.

„Ehhez szükség volt arra is, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyvén alapuló munkaszerződések váltsák fel: az új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremtett az intézmények számára a bérek meghatározásában, és jelentősen csökkentette a rájuk háruló adminisztrációs terheket” – írták.

Az ELKH az eddigi statikus, bázisalapú finanszírozási rendszer helyett új, hárompillérű finanszírozási modellt vezetett be, amelyben a kutatásra szánt források elosztásánál figyelembe veszik az egyes intézmények elmúlt három évben elért fő tudománymetriai és egyéb mérhető tudományos teljesítményét is.

Így a források elosztása ellenőrizhető, objektív adatokra épül, és ezzel a folyamat átláthatóbbá vált. Az új rendszer célja a tudományos kiválóság ösztönzése, ami hozzájárul a kutatóhálózat versenyképességének növeléséhez a nemzetközi színtéren is” – tették hozzá.

Az ELKH megkezdte egy új belső innovációs rendszer kialakítását is. A kutatók teljes körű innovációmenedzsment-támogatására kétszintű tanácsadóhálózat épül, amely hatékonyan képes segíteni az intézményeket és a kutatókat a pályázati és egyéb külső források bevonásában, valamint a kutatási eredményekhez kapcsolódó iparjogvédelmi oltalmazási és hasznosítási kérdésekben.

Az elmúlt időszakban az ELKH négy nagy nemzetközi szervezethez csatlakozott. Ezek közül a közlemény szerint a legjelentősebb a kutatást finanszírozó, valamint a kutatást végző szervezeteket összefogó Science Europe. Szintén fontos a természet- és társadalomtudományokat egyesítő International Science Councilben betöltött tagság. Ezen kívül együttműködési keretmegállapodást írtak alá a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközponttal (CNRS).

„Az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatási körülmények javításával és a bérek növelésével azt kívánjuk elérni, hogy kutatóinknak megérje itthon maradni, itt kutatni, sőt a külföldön dolgozóknak hazatérni. Ennek érdekében meg kell állítanunk az agyelszívást, ami csak a bérrendezés folytatásával lehetséges, ehhez azonban a költségvetési támogatás emelésére lenne majd szükség” – hangsúlyozta az ELKH elnöke.

„A hatékonyság növelésének egyik alapja, hogy minden tudományterületen meg tudjuk határozni azokat a részterületeket, amelyeken világszínvonalú eredményeket tudunk elérni, miközben figyelembe vesszük azt is, hogy mire van szüksége a magyar társadalomnak és gazdaságnak. Az intézményvezetőkkel együttműködésben most zajlik e területek meghatározása. Emellett folyamatban van olyan új, jelenleg még lefedetlen kutatási területek beazonosítása is, amelyeken az országban jelenlévő képességekre építve jelentőset tudnánk alkotni. Terveink között szerepel, hogy ilyen irányban is kibővítsük a kutatóhálózat tevékenységét” – tette hozzá Maróth Miklós. (MTI)

(Illusztráció: Pixabay/Gerd Altmann)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS