A magyarok AI-felkészültsége ugyan javult, de mindössze 4,44-es értéket ért el a tízfokú skálán a 2024-es 3,94-hez képest. A lakosság 42 százaléka használ rendszeresen mesterséges intelligencia eszközöke; a legismertebb AI-alkalmazás a ChatGPT. Az idei AI Summiton debütált a 2025-ös AI Readiness Index, amelyet a Publicis Groupe Hungary megbízásából a PwC Magyarország készített el.
Jelentősen javult a magyar AI Readiness Index értéke
Idén a már 2000 főt meghaladó mintán végzett kutatás 5 szempont alapján vizsgálta az internetező lakosság mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását és attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar AI Readiness Index jelentős javulást ért el: a 2024-es 3,94-es értékhez képest az összesített index 2025-re 4,44-es szintre emelkedett.
A különböző komponensek részletes elemzése során minden kategóriában növekedés látható. Az „Aktuális tudás" 3,75-ről 3,93-ra emelkedett, míg a „Kihasználás" területén szignifikáns a növekedés: 2,79-ről 3,56-ra, ami jól jelzi az AI-technológiák elterjedését és beépülését a mindennapi életbe. Ezt támasztja alá az „Átalakító hatás a magánéletben" (5,5-ről 6,09-re) és az „Átalakító hatás a munkában" (3,93-ról 4,59-re) kategóriák ugyancsak pozitív irányú elmozdulása is. Szintén nőtt az „Ajánlás" kategória értéke, 5,17-ről 5,72-re, ami az értékfelismerést mutatja a társadalom szemében.
AI a mindennapokban
Tavalyhoz képest másfélszer többen használnak AI-eszközöket: 26 százalékról 42 százalékra nőtt azok aránya, akiknek bármilyen mesterséges intelligencia alkalmazás része a mindennapjaiknak.
„Bár ez a növekedés örömteli, érdemes megvizsgálni, hogy ez a fejlődés mennyire kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban. Vajon valóban gyorsabban alkalmazzuk az AI-t, mint más országok, vagy csak követjük a globális trendeket? Az ehhez hasonló kitekintés segíthet megérteni hazánk helyét a nemzetközi AI-felkészültségi versenyben” – mutatott rá Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területét vezető cégtársa.
Nem meglepő módon a legaktívabb felhasználók a Z generáció tagjai (71 százalék), a tanulók (88 százalék) és a szellemi munkát végzők (56 százalék), azonban 2024-hez képest változott az, hogy mire használják az AI-t. A válaszok alapján 60 százalék privát jellegű kérdésekre, 46 százalék fordításra, 31 százalék szövegírásra és 27 százalék képgenerálására.
„Az AI-technológia világa mindennél gyorsabban fejlődik, és ez a magyar lakosság hozzáállásán is látszik. A 2024-es felfutáshoz képest mára szignifikánsan nőtt a mindennapi felhasználók száma, ami egyértelműen mutatja, hogy ezek az eszközök szerves részei lettek az életünknek, és nem egy múló trendről beszélünk, mint oly sok korábbi technológiai innováció esetén” – foglalta össze az idei eredményeket Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary performance médiaigazgatója.
A ChatGPT a legismertebb
A ChatGPT nem csupán egy eszköz, hanem az AI-technológiák hazai integrációjának egyik ikonikus jelképe is lett. Spontán ismertsége 2025-re jelentősen megugrott, 22,6 százalékra az előző évi 8,6 százalékról, ezzel magasan az élen jár az ismert AI-eszközök listáján. A Gemini 6,2 százalékos ismertséggel második. Bár a Copilot széles körben alkalmazott munkahelyi környezetekben, de a személyes, mindennapi használata kevésbé elterjedt, spontán ismertsége mindössze 4 százalék.
„A ChatGPT és a hozzá hasonló nagy nyelvi modellek-en működő megoldások, új dimenziót nyitnak az AI alkalmazások terén. Az LLM-alapú ügynökök nyelvértelmezési és döntéshozatali képességeik révén forradalmasítják az üzleti folyamatokat, de a tartalomgyártást, az automatizált kereskedést és az ügyfélszolgálatok működését is. Bár az AI már most is jelentősen növeli a produktivitást, az igazi átalakulás lehetősége még előttünk áll” – mondta Lajtai Péter.
Erősödik a bizalmatlanság
Míg 2024-ben 36 százalék fogalmazott meg aggodalmakat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, addig idén már 38 százalék azok aránya, akiknek fenntartásaik vannak. Ez a növekvő aggodalom egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy az AI-technológiák terjedése által elérhető izgalmas lehetőségek számos problémát hordoznak. Leginkább a generált és a valós tartalmak keveredése, felismerése aggasztja a válaszadókat.
„A kutatásban megkérdezettek 66 százaléka fejezte ki aggodalmát az információk szűrésének nehézségével kapcsolatban, míg 53 százalék már tapasztalja a félrevezető információk terjedését” – hangsúlyozta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője.
Figyelemreméltó annak a 35 százaléknak az aránya is, akik szerint nem lesz szükség lexikális tudásra az AI-nak köszönhetően.
A technológia gyors fejlődése és az AI-alkalmazások egyre szélesebb körű elterjedése hatalmas nyomást gyakorol a felhasználókra, akik egyre inkább tartanak az adatvédelemmel, megbízhatósággal és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésektől. Márpedig ez a tendencia akadályozhatja az AI széleskörű elfogadását és olyan nehézségeket okozhat, melyek hosszú távon lassíthatják a technológia fejlődését és integrációját.
„Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk csökkenteni a mesterséges intelligencia okozta aggodalmakat, egyrészt biztosítani kell az AI-rendszerek működésének átláthatóságát és megbízhatóságát, másrészt a felhasználók kritikus gondolkodását és médiatudatosságát is fejleszteni kell. Ezek a lépések kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy az AI-technológiákat sikeresen és biztonságosan integrálni tudjuk a mindennapokba, megerősítve ezzel az AI-alkalmazások iránti bizalmat a jövőben” – tette hozzá Kelemen Ákos.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.