Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) is részt vesz az 1000 qubites kvantumszámítógép kifejlesztése céljával 2023. március 1-jén indított, 10 ország 28 európai kutatópartnerét egyesítő OpenSuperQPlus projekt megvalósításában.
Az európai kvantumtechnológiai zászlóshajó program részeként számon tartott projekt folytatja és továbbfejleszti a 2018-ban elkezdett OpenSuperQ-t (Open Superconducting Quantum Computers). Csapatát új partnerekkel – köztük Hollandia, Franciaország, Finnország, Németország, Magyarország és Svédország nemzeti kvantuminformatikai kezdeményezéseinek kulcsszereplőivel, valamint a területen működő startupokkal és más fontos közreműködőkkel – bővíti. A Forschungszentrum Jülich kutatóközpont által koordinált nagyszabású projekt további magyarországi résztvevője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A projektet a Wigner FK-ban a Kvantumszámítás és Informatika Kutatócsoport vezeti Zimborás Zoltán projektigazgató irányításával, a munkában részt vesz továbbá Kálmán Orsolya, a Kvantuminformatika és a Kvantummechanika Alapjai Kutatócsoport tagja is – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleményében.
Az OpenSuperQPlus csapata egy keretpartnerséget alakított ki, és egy ambiciózus hétéves programot terjesztett elő egy 1000 kvantumbites kvantumszámítógépes rendszer létrehozására. A konzorcium most indítja el a munka első szakaszát, az OpenSuperQPlus 100-at, amelynek célja egyrészt a következő 3 és fél éven belül több hardver- és szoftverértékelő rendszer, valamint egy felhasználók számára nyitott, 100 kvantumbites kvantumszámítógép kifejlesztése az első kvantumos alkalmazásokhoz. A munka második szakaszában a projekt az 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszerhez szükséges kritikus komponensekkel és technológiai döntésekkel foglalkozik majd.
Az OpenSuperQPlus projektet az Európai Unió a Horizont Európa keretprogramon belül egy speciális kvantumos támogatási alapból 20 millió euróval támogatja. „Egy ilyen kvantumszámítógépes rendszer minden összetevőjének európai szakembereit egy egységes keretrendszerben hozzuk össze, legyenek azok akár a köz-, akár a magánszektorban. A kvantumszámítógépek hibáinak kijavításához és a méret növelésére irányuló technológiai kihívások leküzdéséhez az európai kvantum-ökoszisztéma szereplőinek összefogására és kiemelkedő teljesítményére van szükség” – mondta Frank Wilhelm-Mauch, a Forschungszentrum Jülich koordinátora.
Az OpenSuperQPlus célja a 2018-ban indult OpenSuperQ projekthez hasonlóan egy Európában gyártott sokoldalú kvantumszámítógép kifejlesztése. A konzorcium a vegyiparban, az anyagtudományban, az optimalizálási problémák megoldásában és a gépi tanulásban történő kvantumszimulációban számít különleges felhasználási lehetőségekre.
További információk:
A Kvantum zászlóshajó 2018-ban az Európai Unió egyik legnagyobb és legambiciózusabb kutatási kezdeményezéseként indult egymilliárd eurós költségvetéssel és 10 éves időtartammal. A kutatóintézetek, a tudományos élet, az ipar, a vállalkozások és a politikai döntéshozók közötti példátlan együttműködésen alapuló program fő küldetése, hogy megszilárdítsa és kiterjessze Európa tudományos vezető szerepét és kiválóságát a kvantuminformatika és kvantumtechnológia területén. Szintén fontos cél, hogy a kvantumfizikai kutatásokat a kereskedelmi alkalmazások és forradalmi technológiák révén a laboratóriumból a piacra vigye. A kezdeményezésben a teljes időtartam alatt több mint 5000 egyetemi és ipari kutató vesz részt, hogy megteremtse a robbanásszerűen innovatív (disruptive) technológiák következő generációját, amelyek hatással lesznek az európai társadalomra, és biztosítják, hogy a régió világviszonylatban is vezető szerepet töltsön be a tudásalapú ipari és technológiai fejlesztések terén.
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.