A siker kulcsa a mesterséges intelligencia és a motivált munkavállaló összehangolt együttműködése

2020. 09. 09., 18:31

A vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások kihívásait, és kevesen foglalkoznak a munkavállalók technológiai képességeinek tudatos továbbfejlesztésével – derült ki a Deloitte legfrissebb HR kutatásából. Érdekes különbségek mutatkoztak meg régiónk és Nyugat-Európa, illetve az USA között szervezeti trendek tekintetében is.

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatása idén tizedik alkalommal került publikálásra. A felmérés 119 ország 9000 üzleti és HR vezetőjének megkérdezésével készült abból a célból, hogy rávilágítson az üzleti világban meghatározó szervezeti és humán erőforrás trendekre. A válaszadók 14 százaléka származott a közép-kelet-európai régióból, ugyanennyien az Egyesült Államokból és Kanadából, 26 százalékuk pedig nyugat-európai volt.

Nem meglepetés, hogy a válaszadók szerint a legaktuálisabb kihívást a COVID-19 járvány jelenti, ez mind technológiai, mind munkavállalói jól-lét tekintetében komoly átalakulásokat hozott a vállalatok életében. A felmérés legfontosabb megállapítása szerint a vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások kihívásait, és ez részben abból az elterjedt nézetből fakad, hogy a technológia térnyerése veszélyt jelent a munkahelyekre. Ezt annak ellenére gondolták így a válaszadók, hogy a koronavírus-járvány alatt kiderült: a technológiai lehetőségek csak emberi hozzáértéssel és kreativitással használhatók ki igazán.

A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert

További igen fontos megállapítása a kutatásnak, hogy míg a megkérdezett vállalatok 70 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, vagy kísérletezik ilyennel, a munkavállalók technológiai képességeinek továbbfejlesztését mindössze 17 százalék támogatja tudatosan. Ez komoly ellentmondásban van azzal, hogy a vezetők többsége szerint a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az embert: 60 százalékuk elsősorban a humán erőforrás kiegészítésére és támogatására alkalmazná a technológiát – ehhez pedig a képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

„A világ eddigi legkiterjedtebb otthoni munkavégzési kísérlete megmutatta a technológia valódi értékét. Ez megerősíti, hogy csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek tudatosan fókuszálnak a két tényező összehangolására: elkerülhetetlenné vált az ember és technológia közötti partnerség megteremtése” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

Mi a fontosabb – a jól-lét, az azonosulás vagy a javadalmazás?

Érdekes különbség alakult ki a trendek tekintetében régiós összevetésben is. Míg a kelet-közép-európai régióban a szervezet iránti kötödés, a vállalat küldetésével való azonosulás jelentkezett, mint legfontosabb trend (78 százalék), addig a nyugat-európai válaszadók többsége a vállalati jól-létet jelölte meg elsődlegesnek (76 százalék). Az Egyesült Államokban mindkét trendre mintegy 74 százalékban mondták azt, hogy nagyon fontos.

A javadalmazási és munkaerő-menedzsment stratégiáknál már nagyobb különbség figyelhető meg: míg a javadalmazási stratégia átalakítását Közép-Kelet-Európában a résztvevők 76 százaléka jelölte meg fontosnak, addig ez a szám az USA-ban 64 százalék, Nyugat-Európában pedig csupán 62 százalék volt. Beszédes, hogy a munkaerő-menedzsment stratégiáknál is hasonló a kép: régiónkban 74 százalék tartotta ezt fontosnak, míg Nyugat-Európában 66 százalék, az Egyesült Államokban pedig csak 64 százalék gondolta ugyanígy.

„A tanulmány rámutatott: azok a cégek lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek a munkavállalók számára jelentőséggel bíró szervezeti tényezőket úgy alakítják, hogy azáltal ők motiváltabbá és termelékenyebbé váljanak – ezért is érdemes az adatokat alaposan átgondolni" – mondta a szakértő.

A koronavírus járvány hatására az idei évben egyébként rendhagyó módon két részben, elsőként már télen megjelenik a kutatás következő része, amelyben üzleti vezetők gyakorlati tapasztalatait vizsgálják a Deloitte szakértői a 2020-as tanulmány eredményei alapján. Ehhez a második kutatáshoz ezen a linken várják még a kitöltőket, hogy az elmúlt időszakban meghatározó trendek hátterét megismerjék.

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatás teljes tanulmánya ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS