A siker kulcsa a mesterséges intelligencia és a motivált munkavállaló összehangolt együttműködése

2020. 09. 09., 18:31

A vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások kihívásait, és kevesen foglalkoznak a munkavállalók technológiai képességeinek tudatos továbbfejlesztésével – derült ki a Deloitte legfrissebb HR kutatásából. Érdekes különbségek mutatkoztak meg régiónk és Nyugat-Európa, illetve az USA között szervezeti trendek tekintetében is.

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatása idén tizedik alkalommal került publikálásra. A felmérés 119 ország 9000 üzleti és HR vezetőjének megkérdezésével készült abból a célból, hogy rávilágítson az üzleti világban meghatározó szervezeti és humán erőforrás trendekre. A válaszadók 14 százaléka származott a közép-kelet-európai régióból, ugyanennyien az Egyesült Államokból és Kanadából, 26 százalékuk pedig nyugat-európai volt.

Nem meglepetés, hogy a válaszadók szerint a legaktuálisabb kihívást a COVID-19 járvány jelenti, ez mind technológiai, mind munkavállalói jól-lét tekintetében komoly átalakulásokat hozott a vállalatok életében. A felmérés legfontosabb megállapítása szerint a vállalatok jellemzően egymástól elkülönítve kezelik a humán- és a technológiai erőforrások kihívásait, és ez részben abból az elterjedt nézetből fakad, hogy a technológia térnyerése veszélyt jelent a munkahelyekre. Ezt annak ellenére gondolták így a válaszadók, hogy a koronavírus-járvány alatt kiderült: a technológiai lehetőségek csak emberi hozzáértéssel és kreativitással használhatók ki igazán.

A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az embert

További igen fontos megállapítása a kutatásnak, hogy míg a megkérdezett vállalatok 70 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, vagy kísérletezik ilyennel, a munkavállalók technológiai képességeinek továbbfejlesztését mindössze 17 százalék támogatja tudatosan. Ez komoly ellentmondásban van azzal, hogy a vezetők többsége szerint a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az embert: 60 százalékuk elsősorban a humán erőforrás kiegészítésére és támogatására alkalmazná a technológiát – ehhez pedig a képzésre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

„A világ eddigi legkiterjedtebb otthoni munkavégzési kísérlete megmutatta a technológia valódi értékét. Ez megerősíti, hogy csak azok a vállalatok lehetnek sikeresek a jövőben, amelyek tudatosan fókuszálnak a két tényező összehangolására: elkerülhetetlenné vált az ember és technológia közötti partnerség megteremtése” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.

Mi a fontosabb – a jól-lét, az azonosulás vagy a javadalmazás?

Érdekes különbség alakult ki a trendek tekintetében régiós összevetésben is. Míg a kelet-közép-európai régióban a szervezet iránti kötödés, a vállalat küldetésével való azonosulás jelentkezett, mint legfontosabb trend (78 százalék), addig a nyugat-európai válaszadók többsége a vállalati jól-létet jelölte meg elsődlegesnek (76 százalék). Az Egyesült Államokban mindkét trendre mintegy 74 százalékban mondták azt, hogy nagyon fontos.

A javadalmazási és munkaerő-menedzsment stratégiáknál már nagyobb különbség figyelhető meg: míg a javadalmazási stratégia átalakítását Közép-Kelet-Európában a résztvevők 76 százaléka jelölte meg fontosnak, addig ez a szám az USA-ban 64 százalék, Nyugat-Európában pedig csupán 62 százalék volt. Beszédes, hogy a munkaerő-menedzsment stratégiáknál is hasonló a kép: régiónkban 74 százalék tartotta ezt fontosnak, míg Nyugat-Európában 66 százalék, az Egyesült Államokban pedig csak 64 százalék gondolta ugyanígy.

„A tanulmány rámutatott: azok a cégek lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek a munkavállalók számára jelentőséggel bíró szervezeti tényezőket úgy alakítják, hogy azáltal ők motiváltabbá és termelékenyebbé váljanak – ezért is érdemes az adatokat alaposan átgondolni" – mondta a szakértő.

A koronavírus járvány hatására az idei évben egyébként rendhagyó módon két részben, elsőként már télen megjelenik a kutatás következő része, amelyben üzleti vezetők gyakorlati tapasztalatait vizsgálják a Deloitte szakértői a 2020-as tanulmány eredményei alapján. Ehhez a második kutatáshoz ezen a linken várják még a kitöltőket, hogy az elmúlt időszakban meghatározó trendek hátterét megismerjék.

A Deloitte 2020 Globális Humán Erőforrás Trendek kutatás teljes tanulmánya ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS