A magyaroknak a 26 százalék a kritikus határ

2019. 10. 09., 16:45

A mobiltelefonok mára a társas érintkezés egy új formáját jelentik. A felhasználók nem pusztán telefonálásra és üzenetváltásra alkalmazzák ezeket a készülékeket, számos adatot, dokumentumot, fotót készítenek és tárolnak az okostelefonokon. A Samsung kutatásából kiderült, hogy a mobilok a felhasználók meghosszabbított kezeként és gondolataként is funkcionálnak, éppen ezért az egyéni biztonságérzetben is fontos szerepet játszanak.

A telefon akkumulátorának töltöttsége közvetve vagy közvetlenül, de az egyéni komfort-, és biztonságérzetet is nagyban befolyásolja, derül ki a Samsung legfrissebb kutatásából. A Samsung európai felmérése továbbá vizsgálja a Galaxy S10 és Note10 termékcsalád által támogatott PowerShare technológia, vagyis az eszközök közötti kétirányú vezeték nélküli töltésmegosztás hatásait a magyarok körében.

Feszültséget okoz a merülő telefon

A kutatásból kiderül, a merülő félben lévő vagy teljesen lemerült telefon komoly bosszúságot okozhat. A magyarok válaszai alapján az egyéni komfortérzetet befolyásoló tényezők a leginkább kellemetlenek. 46 százalékuk említette a mindennapi élet három legnagyobb technológiai bosszúsága között az alacsony akkumulátortöltöttséget, amelyet a nem használt alkalmazások jelenléte (32 százalék), és az elfelejtett jelszavak (29 százalék) követnek. A válaszadók 72 százaléka érzi magát feszültnek attól, ha látja, hogy a telefonja lemerülőben van, a magyarok átlagosan 26 százalékos töltöttségi szintnél kezdenek konnektort keresni.

A családi kapcsolódás a legfontosabb

A telefon lemerülésétől való félelmet a magyarok többsége (57 százalék) szerint leginkább az okozza, hogy elérhetetlenné válnak szeretteik, nem lehet válaszolni hívásokra és üzenetekre (51 százalék), nehézkessé válik az utazástervezés (33 százalék), és fotózni sincs lehetőség (23 százalék). A szeretteikhez való kötődés fontosságát is mutatja, hogy a válaszadók 27 százaléka írna üzenetet édesanyjának, amikor telefonjának töltöttségi szintje csupán 1 százalék. A 25-34 éves korosztályra különösen jellemző, hogy a telefonjukon keresztül elérhető korlátlan kapcsolódás szolgáltatja számukra a biztonságot. Amennyiben ez valamilyen okból nem lehetséges, mindent megtesznek, hogy újra kapcsolódni tudjanak, így 16 százalékuk használt már titokban közösségi térben található konnektort telefontöltéshez.

A megosztáshoz bizalom is kell

A kutatás az emberekkel kapcsolatos bizalomra is rákérdezett, amelynek hatékony fokmérője az, hogy kivel érzik magukat annyira komfortosan a felhasználók, hogy hajlandóak legyenek megosztani töltöttségüket. Míg idegenekkel csak a megkérdezettek 10 százaléka osztaná meg akkumulátorát, addig családtagok esetén már 84 százalékuk szavazna bizalmat. A baráti kapcsolatokban is lehet szerepe a telefonok által biztosított elérhetőségnek, hisz szinte minden harmadik magyarban (27 százalék) kételyek támadnának barátjával szemben, ha ő nem osztaná meg a telefonja töltöttségét szükség esetén. Azt, hogy mennyire fontos átlagosan a magyarok 24 százaléka állítana valótlant töltöttségi szintjéről azért, hogy ne kelljen azt megosztania másokkal.

Az alacsony magyar osztozkodási hajlandóságot árnyalja, hogy 83 százalékuk szívesen nyújtana valamilyen ellenszolgáltatást a töltésért cserébe: 67 százalékuk meghívná a segítőt egy italra, 14 százalék fizetne érte, de 6 százalék akár még egy randira is elvinné azt, aki kisegítette. Ez azt is mutatja, hogy a válaszadók nagyra értékelik, ha valaki segít megteremteni személyes biztonságukat.

A folyamatos kapcsolódást biztosító eszközök ma már nagyban hozzájárulnak az emberek jó közérzetéhez. A kutatás alapján a telefontöltöttség megosztása a magyarok körében is komoly bizalmi viszonyt feltételez, amely jó eszköz lehet a társadalmi kötelékek erősítésére, és akár értékmérőként is mutathatja az emberi kapcsolatok és a személyes biztonságérzet minőségét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS