A digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) 18 százalékát adja, összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben – derül ki abból a kutatásból, amely az IVSZ és a Századvég együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán.
2015 után immár harmadik alkalommal készült átfogó elemzés a hazai digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról, ezúttal az IVSZ és a Századvég együttműködésében. A kutatás legfontosabb megállapításai az IVSZ honlapján megjelent összefoglaló szerint:
– a szektor közel egyötödét adja a hazai gazdasági teljesítménynek,
– foglalkoztatási hatása az elmúlt időszakbandinamikusan emelkedett,
– a digitális technológiák mainál is robusztusabb térnyerése esetén a digitális gazdaság lehet a hazai gazdasági növekedés egyik hajtóereje.
„A tanulmány számos ponton igazolta, hogy a kormány és az iparág szoros együttműködésének nincs alternatívája, minden a szektorba fektetett forint sokszorosan térül meg mind a beruházásokat, mind a foglalkoztatást illetően” – kommentálta az eredményeket Szabados Richárd, az NGM államtitkára.
A digitális gazdaság mind hazánkban, mind az EU-ban folyamatosan bővül, hiszen a digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését, esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, egyre több ágazatot és vállalkozást késztetve saját belső digitális képességek kialakítására.
Magyarországon az IKT szektor számottevő fejlődést mutatott a 2001–2023 időszakban: az IKT feldolgozóipar 6,2 százalékos, az IKT szolgáltatás pedig 6,4 százalékos éves átlagos növekedést ért el. A hazai IKT szektor dinamizmusát és jövőállóságát jól mutatja, hogy 2022-re a szektor GVA-ja 25 százalékkal haladta meg a korábbi, 2019-ben készült kutatás organikus pályára vonatkozó becslését, és alig 5 százalékkal maradt el a technológia-vezérelt pályát érintő akkori előrejelzéstől.
A makrogazdasági módszertan segítségével számszerűsített tovagyűrűző hatások további 6,32 ezer milliárd forinttal növelték a szektor közvetlen GVA hozzájárulását 2022-ben, így a digitális gazdaság 2022-ben összesen 10,1 ezer milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá a magyar gazdaságban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 18 százalékát jelentette abban az évben.
A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma 2009 és 2023 között másfélszeresére, 170 ezerről 253 ezer főre nőtt. A foglalkoztatási multiplikátorral számolva 2022-ben a digitális gazdaság további 682 ezer (összesen mintegy 935 ezer) munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést, ami a hazai foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben.
„Az adatokból látszik, hogy a digitális gazdaság Magyarország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorja lehet, de ehhez szükség van a megfelelő szakpolitikai intézkedésekre, és arra, hogy a technológiai fejlődés kiemelt helyen szerepeljen a kormányzati prioritások között. Ennek már vannak is jelei, többek között a Versenyképességi stratégia formájában, amelyben kiemelt szerepet kap az IKT szektor fejlesztése. Ha elérjük az abban megfogalmazott célokat, máris sokat tettünk azért, hogy Magyarország csatlakozhasson Európa vezető digitális gazdaságai körébe” – kommentálta a kutatás eredményeit dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
A kutatásban egy, a hazai digitális gazdaság fejlődését 2030-ig előrevetítő is szerepel, amelyben az organikus fejlődési pálya mellett egy, az IKT-alapú technológiák eddiginél is lendületesebb térnyerésével számoló technológiavezérelt növekedési pályát, illetve egy, az ágazat súlyának visszaesésével számoló pesszimista szcenáriót is felvázolt.
– Az organikus növekedési pálya mentén az időszak végére az IKT szektor által közvetlenül megtermelt GVA csaknem 8 ezer milliárd forintra emelkedhet, ami a várható nemzetgazdasági GVA 8,2 százalékát tenné ki 2030-ban, a digitális gazdaság által előállított GVA pedig a 2022-es érték több mint kétszeresére, 21 ezer milliárd forintra bővülne ugyanennek az időszaknak a végére, amivel a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlya a 2022-es 18 százalékról 21,8 százalékra emelkedne.
– Egy technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása esetén 2030-ra az IKT szektor által megtermelt GVA 8470 milliárd forintra emelkedhet, ami az ágazat közvetlen (GVA-részesedésben kifejezett) nemzetgazdasági súlyát 8,8 százalékra emelné, míg a technológiavezérelt pálya mentén a digitális gazdaságban megtermelt GVA nemzetgazdasági hozzájárulása a 2022-es 18 százalékról 23,3 százalékra nőne, amivel hazánk az Európai Unió legfejlettebb országai közé kerülne.
– Egy pesszimista növekedési pálya mentén az IKT-szektor által megtermelt GVA nominálisan a jelenlegi 4 ezer milliárd forintos érték körül stagnálna, amivel a szektor nemzetgazdasági súlya 6,7 százalékról 2030-ra 4,1 százalékra esne vissza. A pesszimista növekedési pálya megvalósulásával a hazai digitális gazdaságban megtermelt GVA 10 ezer milliárd forint körül stagnálna az előrejelzési horizonton, amivel jelentősen, a 2022-es 18 százalékról 11 százalék alá csökkenne a terület nemzetgazdasági GVA-hoz való hozzájárulási aránya.
Forrás: IVSZ
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.