2,4 százalékkal nőtt az ipari termelés 2026 első félévében

2026. 08. 06., 08:50

Az előző hónaphoz képest visszaesett, de az egy évvel korábbit – a munkanapok számát figyelembe véve – így is több mint 4 százalékkal meghaladta az ipari termelés volumene 2026 júniusában.

A nyers adatok szerint több mint 10 százalékos az éves növekedés
2026 júniusában az ipari termelés volumene 10,1, munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2025 júniusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,4 százalékkal kisebb volt a 2026. májusinál – olvasható a statisztikai hivatal tájékoztatójában.

A legtöbb feldolgozóipari alág hozzájárult a növekedéshez
A részletes adatsort augusztus 13-án teszi közzé a KSH, amelynek szakértőiegyelőre annyit árultak el, hogy „a feldolgozóipari alágak döntő többségében nőtt a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint a villamos berendezés gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.”

Első félév: 2,4 százalékos növekedés
Az ipari termelés az év első hat hónapjában 2,4 százalékkal nagyobb volt, mint 2025 azonos időszakában.

„A belépő új kapacitások képeseknek látszanak túlszárnyalni a leépülő egységeket”
Jelen állás szerint a belépő új kapacitások képeseknek látszanak túlszárnyalni a leépülő egységeket a hazai autóiparban, ugyanakkor ez a folyamat nem zökkenőmentes – írja kommentárjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szerencsés helyzet, hogy többségében éppen augusztus elejétől állnak a gyártók a járműgyártás területén, így az áramszükséglet csökkentése eddig csak minimálisan fogja vissza a kibocsátást. Kínálati oldalról a tavalyinál lényegesen magasabb energiaárak nehezítik a szereplők dolgát. Emellett a Rajna szintén alacsony vízszintje okozta nehézségek Németországban negatívan érinthetik a szektort keresleti oldalról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS