A 26 megawattos óriás 55 ezer háztartás energiaellátását képes biztosítani. A szélerőmű gyakorlatilag bebetonozta az ázsiai ország vezető szerepét a megújuló energia globális piacán.
A kínai Dongfang Electric sikeresen telepített egy 26 megawattos tengeri szélturbinát, amellyel elhódította a világ legerősebb turbinájának címét a Siemens Gamesa Dániában működő 21,5 megawattos egységétől. A prototípust egy tesztelő és tanúsító bázison helyezték el a kínaiak.
A turbina lapátkereke több mint 310 méter átmérőjű, az agymagassága pedig 185 méter. A Dongfang a nyár elején végzett terhelési teszt után augusztusban szállította a telepítés helyszínére a világ legnehezebb gépházát, a hozzá tartozó három óriás lapáttal együtt.
A Bloomberg riportja szerint a gépet 8 méter/másodperc vagy annál nagyobb szélsebességű tengeri területekre tervezték, és 10 méter/másodperces átlagos szélsebességgel évente akár 100 gigawattóra villamosenergiát tud termelni.
Ez a teljesítmény elegendő 55 ezer háztartás energiaellátásához, 30 ezer tonnával csökkenti a szénfelhasználást és 80 ezer tonnával a szén-dioxid-kibocsátást. A rendszer képes ellenállni az akár 200 kilométer/órás széllökéseknek is.
A telepítés megerősíti Kína növekvő dominanciáját a tengeri szélenergia területén. A BloombergNEF adatai szerint idén a világ új tengeri szélturbináinak csaknem háromnegyedét Kínában építik meg, miközben az USA-ban, Európában és Japánban leálltak a hasonló projektek, a magas finanszírozási költségek, az ellátási lánc feszültségei és a csökkenő támogatások miatt.
Kína előnyei között viszont ott van az integrált ellátási lánc, az állami támogatású finanszírozás, a politikai támogatás és a gyors technológiai fejlődés.
„Egy ilyen nagy és változatos piac biztosítja a belföldi vállalatok számára azt a játszóteret és azokat a képességeket és innovációkat, amelyekre a globális versenyképességük felépítéséhez szükség van" – mutatott rá Yujia Han, a Global Energy Monitor kutatója.
A legnagyobb kínai turbinagyártók, köztük a Dongfang, a Goldwind és a Ming Yang Smart Energy is igyekszik terjeszkedni külföldön, de amíg helyben profitálnak az alacsonyabb termelési költségekből és a hatalmas keresletből, addig a külföldi terjeszkedés lassabb, részben a korlátozott operatív tapasztalat és a politikai viszonyok miatt.
A nyugati szereplők helyzete éles ellentétben áll a kínai vállalatokéval. Az iparág vezetői – például az Orsted, a Siemens Gamesa vagy a General Electric – nehézségekkel küzdenek, elsősorban a növekvő alkatrészárak, a magas kamatlábak és a gyengülő kormányzati támogatás miatt.
A japán Mitsubishi nemrég vissza is lépett három tengeri projektből, míg egy németországi aukció ajánlat nélkül zárult.
Kína mérete és innovációja mindeközben átalakítja a hazai gazdaságot. A tengeri szélenergia átlagos költsége Kínában kevesebb mint a fele annak, amennyibe az Egyesült Királyságban kerül.
A Dongfang új 26 megawattos turbinája a még nagyobb gépek felé mutató tendencia része, mivel a fejlesztők egyre messzebbre mennek a partoktól, erősebb szelet és alacsonyabb költségeket keresve. Noha a prototípusnak még ki kell állnia a fáradási teszteket a teljes tanúsítás előtt, a turbina jól mutatja, hogyan nemcsak tartja a lépést, hanem diktálja a tempót a tengeri szélenergia területén.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.
