Újrahasznosított alumínium: leselejtezett gépekből születnek a jövő repülői

Újrahasznosított alumínium: leselejtezett gépekből születnek a jövő repülői
Gábor János  |  2025. 06. 17., 13:25

Bemutatták az első repüléstechnikai alumíniumtömböt, amelyet kizárólag leselejtezett repülőgépekből származó fém újraolvasztásával állítanak elő. Az új technológia a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását jelzi a repülőiparban.

A héten zajló 55. Párizsi Légi Szalonon mutatják be testközelből azt a fejlesztést, amely egy több szakaszból álló kezdeményezés első kézzelfogható eredményeként hasznosítja újra a kivont repülőgépeket. Az Airbus és a TARMAC Aerosave közreműködésével megvalósult projekt gazdája a Constellium. Az amerikai-svájci vállalat célja a leselejtezett repülőgépekből származó nagy teljesítményű alumínium újrahasznosítása, majd új repüléstechnikai alkalmazásokban történő felhasználása.

„Ez nem laboratóriumi kísérlet, hanem valódi, bizonyított gyakorlat: megmutattuk, hogy komplex, repüléstechnikai szintű alumíniumötvözeteket – amelyek eredeti specifikációik szerinti újrahasznosítását korábban nehéznek tartották – vissza lehet nyerni, és újra be lehet építeni a következő generációs repülőgépekbe. Ez a körforgásos repülés alapja”idézi az Interesting Engineering Philippe Hoffmannt, a Constellium Repüléstechnikai és Közlekedési üzletágának elnökét.

A cég szerint az újraolvasztott anyag megfelelt a jövőbeli repülőgépgyártáshoz szükséges szigorú mechanikai és anyagtani követelményeknek.

A tömb mellett a Constellium kiállítja az Airware alumínium-lítium ötvözetet is, amelyet már most alkalmaznak a vezető repülőgépgyártók, hiszen kiváló szilárdság-tömeg arányt és korrózióállóságot kínál, ezzel lehetővé teszi könnyebb, hatékonyabb repülőgépek és űreszközök gyártását. Az ötvözet tulajdonságai hozzájárulnak az üzemanyag-megtakarításhoz és a kibocsátáscsökkentéshez, mind a polgári légiközlekedésben, mind pedig a katonai repülésben.

A vállalat szintén a Párizsi Légi Szalonon mutatja be a „Jövő szárnya” programot, amelynek keretében könnyű szárnyszerkezeteket fejlesztenek következő generációs repülőgépekhez. Ez a kutatás illeszkedik az iparág azon törekvéseihez, hogy szerkezeti innovációk révén csökkentsék az üzemanyag-fogyasztást és az egy teljes életciklusra eső károsanyag-kibocsátást.

A nagy teljesítményű, újrahasznosított alumíniumtömb fejlesztéshez a TARMAC Aerosave biztosította a szükséges alapanyagot. A cég környezetbarát repülőgép- és hajtóműbontásra, illetve -tárolásra specializálódott – kimagasló eredménnyel, hiszen az újrahasznosítási aránya meghaladja a 92 százalékot.

„A repüléstechnikai anyagok körforgása nem csak egy törekvés, hanem működő valóság. Az alumínium mindig is stratégiai anyag volt a bontási folyamatainkban, de a Constelliummal és az Airbusszal közösen sikerült bezárni a kört: repüléstechnikai újrahasznosításra nyerjük vissza, dolgozzuk fel és gyártjuk újra az alumíniumot” – vázolta Alexandre Brun, a TARMAC Aerosave vezérigazgatója.

Az Airbus és a ValoER ugyancsak támogatja a projektet, elsősorban azért, mert összhangban áll a globális dekarbonizációs célokkal. Az alumínium újrahasznosítása az eredeti előállításhoz szükséges energia mindössze öt százalékát igényli, miközben 95 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki.

A Constellium, a TARMAC Aerosave és az Airbus közös bemutatója szerint a repüléstechnikai ötvözetek körforgásos újrahasznosítása ipari léptékben is megvalósítható, és már a közeljövőben bevett repülőgépipari gyakorlattá válhat.

Címlapkép: Constellium

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS