Fény segítségével tisztítják a vizet – Új irányt vehet a hatékony szennyvízkezelés

Fény segítségével tisztítják a vizet – Új irányt vehet a hatékony szennyvízkezelés
Gábor János  |  2025. 10. 02., 13:25

Alkottak egy rendszert, amellyel egyszerre lesz jobb és fenntarthatóbb a szennyvízkezelés. Kiderült, hogy habkerámiák és UV-fény segítségével lebonthatók az ipari szennyezőanyagok.

Az ipari folyamatvizek és a szennyvíz a környezetvédelem egyik legnagyobb kihívása, ezért sok szem szegeződhet a német Fraunhofer Kutatóintézet új, kompakt és energiatakarékos rendszereire, amelyekkel eddig sosem látott módon tehető hatékonyabbá és egyszerűbbé a szennyvízkezelés.

Ezek a rendszerek fotokatalitikus oxidációt alkalmaznak, hogy hatékonyan bontsák le a szennyeződéseket. A központi elemük a multifunkcionális bevonattal ellátott habkerámia, amit a jövőben hasznosíthat a gyógyszer-, félvezető-, papír-, tej- és textilipar is.

A formabontó megoldás azért lehet kritikus, mert bár a tiszta víz emberi alapjog, még a fejlett országokban is kerülnek makacs szennyező anyagok a vízkörforgásba – mutat rá az intézet közleménye.

Óriási hátrányban a szennyvízkezelés

A szennyeződések legfőbb forrásai közé tartoznak a növényvédő szerek, a gyógyszermaradványok, az ipari vegyszerek, a mikroműanyagok, a festékek és az örök vegyi anyagok (PFAS).

A Német Környezetvédelmi Ügynökség (UBA) 2023-ban negyven gyógyszerhatóanyagot mutatott ki az ivóvízben, de ennél is többet azonosított a talajvízben, a felszíni vizekben és a szennyvíztisztító telepek kifolyó szakaszain – vagyis olyan pontokon, amelyek már szennyvízkezelés utáni források.

Az UBA riport jól példázza, hogy a hagyományos módszerek gyakran technikai, környezetvédelmi vagy pénzügyi korlátokba ütköznek, ezért nem képesek teljes mértékben eltávolítani az összes szennyező anyagot.

Habkerámia és UV-fény adhat új szennyvíztisztító megoldást

A Fraunhofer kutatói különböző funkcionális bevonatokkal rendelkező habkerámiát állítanának a szennyvízkezelés szolgálatába. Ezek fotokatalitikus oxidációval bontják le a tartós szennyező anyagokat.

„Ha a funkcionális felületeket UV-fénnyel világítjuk meg, a kezelt vízben rendkívül reaktív gyökök keletkeznek, amelyek lebontják a szerves szennyeződéseket. A folyamat nem jár nem kívánt melléktermékkel, és nincs szükség további oxidálószerekre, például ózonra” – árulta el az egyik kutató.

Franziska Saft szerint a módszer hatékonysága a szennyezőanyag, a katalizátor és a fény kapcsolatán múlik. A habkerámiák hálózatos, porózus szerkezete pedig nagy felületet biztosít a katalizátoroknak és az adszorbenseknek.

A kerámiák akár 90 százalékos nyitott pórusaránnyal rendelkeznek, ami javítja a fényáteresztést. Ez növeli a reakció hatékonyságát.

„A habkerámiáink lehetőséget adnak különféle katalizátorok integrálására. Reaktív felületet hoznak létre, amely magas katalitikus átalakulást biztosít, akkor is, ha csak vékony rétegei vannak. A katalizátorokat stabilizálni kell, hogy a szennyvízáramlás ne mossa ki őket” – tette hozzá Daniela Haase.

Kísérleti szennyvízkezelés és ipari alkalmazás

A kutatócsoportok magukat a szennyvíztisztító berendezéseket is kifejlesztik, emellett a megfelelő fényforrásokat, például energiatakarékos UV LED-eket is kiválasztják, míg a reaktor kialakítását az adott igényekre szabják.

Ez lehetővé teszi, hogy a megoldást már működő rendszerekbe lehessen integrálni, emellett az adott felhasználási helyszínhez igazított méretezés és próbaüzem is megvalósítható.

A potenciális ügyfelek között gyógyszeripari, félvezetőipari, papír-, tej- és textilipari vállalatok szerepelnek – ezek a cégek közvetlenül a helyszínen bonthatják le a szennyezőket a Fraunhofer eszközeivel. Ilyen módon a szennyező anyagok el sem jutnak szennyvíztisztító telepekig.

Lévén az első kísérleti alkalmazások már sikeresen lebontották a szennyező anyagokat, a rendszerek a gyakorlatban is bizonyították a hatékonyságukat. 

A kutatók hosszú távú célja a technológia nagyobb léptékű alkalmazása, illetve az, hogy a megoldás a modern ipari vízkörforgások alapvető részévé váljon.

Címlapkép: Fraunhofer IKTS

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS