Zöld lakáshitelek: emeli a keretösszeget, de szigorít a jegybank

2022. 04. 05., 16:36

A Monetáris Tanács április 5-i ülésén az NHP Zöld Otthon Program keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemelése mellett a finanszírozható lakásokra vonatkozó energetikai követelmények szigorításáról, valamint a magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerése érdekében a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program feltételeinek szigorításáról döntött. Az MNB fontosnak tartja, hogy a törvényi mandátumával összhangban, elsődleges célja, az árstabilitás elérése és fenntartása veszélyeztetése nélkül ösztönözze a zöld szempontok lakáshitel-piacon történő érvényesülését. A jegybank fenntarthatóságot támogató célzott programjai nem érintik a szigorító monetáris politikai irányultságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld eszköztár-stratégiája szerint Magyarország fenntartható felzárkózása a gazdaság zöld átállásával valósulhat meg. A stratégia keretében 2021-ben elindult NHP Zöld Otthon Program (ZOP) és Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program a zöld lakáshitelpiac létrejöttét és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülését segítik elő.

Az NHP Zöld Otthon Program 2021. októberi indulása óta több mint 135 milliárd forintnyi hitelszerződés jött létre. A bankokhoz benyújtott hitelkérelmek volumene elérte a program 200 milliárd forintos keretösszegét, ezért a Bankszövetség a ZOP folytatását kérte az MNB-től. A Zöld Otthon Hitelek iránt mutatkozó jelentős igényre és a fenntarthatósági szempontok fontosságára tekintettel a Monetáris Tanács a program keretösszegének 100 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött. Szigorodnak ugyanakkor a finanszírozható ingatlanokra vonatkozó energetikai elvárások annak érdekében, hogy még zöldebb lakások, családi házak vásárlását, illetve építését ösztönözze a program. A változatlanul megkövetelt BB kategória mellett az ingatlan primer energiafelhasználásának felső korlátja a jelenlegi 90 kWh/m2/év helyett 80 kWh/m2/év értékre csökken. A program az indulása óta eltelt fél év alatt már többezer energiahatékony ingatlan épüléséhez biztosított forrást, és így hosszabb távon is támogathatja a zöldingatlan-kínálat bővülését.

Az MNB a Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program felülvizsgálata során a program feltételeinek szigorításáról döntött. A Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Program elindításának elsődleges kezdeti célkitűzése a hazai zöld jelzáloglevél-piac megteremtése és a legjobb nemzetközi gyakorlatok meghonosítása volt. A program sikeresen teljesítette indulásakor kitűzött első céljait és lefektette az új piaci szegmens hazai alapjait. A jegybanki szerepvállalás következő célja a magasabb zöld minőséget képviselő jelzáloglevelek kibocsátásának ösztönzése a program feltételeinek szigorításán keresztül. A 2022. július 1-jéig életbe lépő módosítások támogatják a legjobb piaci gyakorlatok további térnyerését, a magasabb minőségű zöld jelzáloglevelek térnyerését és a nemzetközi befektetői bizalom növelését. A módosítások részleteinek kidolgozásáról az MNB konzultációt fog folytatni a programban érintett, hazai jelzálogbankokkal. A módosítások hatályba lépéséig az MNB felfüggeszti a jelenlegi feltételek mellett kibocsátott jelzáloglevelek vásárlását, amely alól a már folyamatban lévő kibocsátások támogatása jelent kivételt.

A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A Monetáris Tanács megítélése szerint az emelkedő másodkörös inflációs kockázatok kezelése érdekében a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A fenti két program a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül járul hozzá az MNB környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak eléréséhez. A jegybank fenntarthatóságot támogató célzott programjai nem változtatják meg a monetáris politika szigorító irányultságát. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 08., 16:10
Az első félév gazdasági mutatói már óvatos élénkülést jeleznek, ez azonban még nem jelent meg a vállalkozói döntésekben. Az OPTEN adatai szerint lassult a társas vállalkozások fogyása, de az alapítások továbbra is visszafogottak, miközben a korábbi évek vállalati kockázatai sem futottak még ki. A cégtrend így egyelőre nem fordulatot, hanem kivárást tükröz.
2026-07-10 12:20:00
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS