A nyári kamatcsökkentések után szeptemberben az 5,5 százalékos alapkamat tartása mellett döntött az MNB Monetáris Tanácsa, amely egyúttal az inflációs célszintet 3,00 százalékról 2,5 százalékra csökkentette.
A szeptember 22-i döntéssel véget ért a nyári „mini kamatcsökkentési ciklus”, amelynek keretében a június elején még 6,25 százalékos ráta augusztus végéig 75 bázisponttal csökkent.
Elemzői kommentár
„A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható. Többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, azon belül is a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat. Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emelt az elmúlt hetekben, ez pedig szűkítette a magyar jegybank mozgásterét. Középtávon ugyanakkor van tér a kamat csökkentésére, az időzítést azonban bizonytalanság övezi a már említett geopolitikai fejlemények miatt” – kommentálta a jegybanki döntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint az év végéig nem módosul a ráta, így „5,5 százalékos alapkamattal fordulunk rá a következő évre” (de 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet a ráta).
Szeptemberi kamatdöntések
„Szeptemberben az Európai Központi Bank, a Federal Reserve és a Bank of Japan egyaránt 25 bázisponttal emelte az irányadó rátákat. A piaci árazások szerint mindhárom jegybank tovább emelheti az irányadó kamatokat. A régióban a cseh és a lengyel jegybank az irányadó kamat tartásáról döntött szeptemberben” – sorolta az irányadó globális, illetve régiós kamatdöntéseket a Monetáris Tanács kamatdöntésről kiadott közleménye.
Szeptemberi GDP-előrejelzések
A Monetáris Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés legfontosabb előrejelzéseit is közzétette. Ezek szerint „az idei gazdasági növekedést a rendkívüli aszály miatt visszaeső mezőgazdasági teljesítmény mérsékli, amit a magasabb ipari exportteljesítmény részben ellensúlyoz. A szeptemberi előrejelzés alapján a magyar GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,9 százalékkal, 2028-ban pedig 2,8 százalékkal emelkedik.”
Az infláció a jegybanki üveggömbben
A szeptemberi előrejelzés 2026-ra vonatkozó inflációs prognózisa nem változott a júniusi Inflációs jelentésben várthoz képest, míg 2027-re vonatkozóan emelkedett. 2026-ban a tavaszi hónapokban tapasztalt forinterősödés korábban vártnál gyorsabb begyűrűzését a magasabb üzemanyagárak ellensúlyozzák. A jövő év során az energiaárak növekedéséből fakadó hatások és a dohánytermékek jövedéki adójának módosulása emelik az inflációs előrejelzést. Éves átlagban így az idén 1,8 százalékon, 2027-ben pedig 3,1 százalékon alakul az áremelkedés üteme a jegybank elemzői szerint.
3 százalékról 2,5 százalékra csökken a jegybanki inflációs cél
A Monetáris Tanács az inflációs cél felülvizsgálatát követően arról döntött, hogy a jegybank középtávú inflációs célját a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 2,5 százalékos növekedésében határozza meg – olvasható a Monetáris Tanács szeptember 22-én kiadott másik közleményében. A 2,5 százalékos inflációs cél 2028. január 1-jétől lép hatályba. „Az alacsonyabb inflációs cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaság számára. Ez támogatja a háztartások fogyasztását és a beruházásokat, így hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés biztosításához. Az inflációs cél csökkentése emellett támogatja az euróbevezetési feltételek teljesítését is” – írják a jegybank szakértői.
Egy időre lekerülhet a napirendről a kamatcsökkentés
Az inflációs cél szigorítása első körben azt a kérdést veti fel, hogy a jelenlegi kamatszint elég magas-e az alacsonyabb középtávú cél eléréséhez – írja kommentárjában Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. „A következő hónapokra ezzel az esetleges kamatcsökkentések ügye lekerülhetett az asztalról, de a Monetáris Tanács az adatvezérelt üzemmód alkalmazásával nyitva hagyta az ajtót az esetleges változtatások előtt. A kamatszint további csökkentése ezzel együtt legfőképp az energiaárak forintra gyakorolt nyomásának lényegi enyhülésével következhet be” – véli a szakember.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
