A tavaly év végi több mint 4 ezer milliárd forintos lakáshitel-állomány 10 százalékkal nagyobb volt a 2019. évinél. A 2020-ban engedélyezett 90 ezer lakáshitel átlagösszege elérte a 10,2 millió forintot. Jelentős mértékben, 41 százalékkal nőtt az engedélyezett államilag támogatott hitelek száma. A folyósított hiteleket legnagyobb arányban (58 százalék) használt lakások vásárlására fordították. A CSOK-támogatások száma (41 ezer) 18, összege (111 milliárd forint) 29 százalékkal nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakossági lakáshitelezés, 2020 című kiadványából.
A tavalyi év végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forint volt, 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal haladta meg a 2019. évit. A hitelállomány elmúlt évi bővülése egyaránt érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket: 2019 azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 9,1, a támogatás nélküli hiteleké 10 százalékkal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belüli arányuk nem változott (16, illetve 84 százalék).
2020 márciusában a koronavírus okozta járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot a tavalyi év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette. „A lakáshitel-állomány bővülésében meghatározó szerepe volt a törlesztési moratórium miatt meg nem fizetett törlesztőrészleteknek és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát” – emelte ki Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője.
A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő kitettség aránya (2020-ban 2,4 százalék) szintén kedvezően alakult az egy évvel korábbi állapothoz képest (2,7 százalék). A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére az előző év azonos időszaki 18 ezerről 16 ezerre csökkent.
Nőtt az államilag támogatott hitelek aránya
2020-ban 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben. Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 41, összegük 16 százalékkal nőtt, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra csökkent. „A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez egyrészt az járult hozzá, hogy 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (CSOK) összege, és bővült a jogosultak köre is. Másrészt 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a CSOK-hoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, amivel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Harmadrészt pedig elindult a falusi CSOK is, ami együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra” – mutat rá a KSH osztályvezetője.
Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma ugyanakkor 14, összegük 1,3 százalékkal csökkent, miközben átlagos összegük 2019-hez képest 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt. A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2019-ben a támogatott hitelek számának aránya 13 százalék volt, addig 2020-ra ez 20 százalékra módosult, összes értékük pedig 14 százalékról 16 százalékra nőtt.
A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították
2020 folyamán több mint 104 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 917 milliárd forint értékben. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 58, összegének 69 százaléka ezt a célt szolgálta. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 4,9 százalékkal csökkent, összegük viszont 6,1 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,4 millió forintról 10,5 millió forintra emelkedett.
Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 14 százalékkal csökkent, összegük több mint 4,7 százalékkal nőtt. Erre a célra átlagosan 13,8 millió forint – az egy évvel korábbinál 2,4 millió forinttal nagyobb – hitelt folyósítottak. Az építéshez nyújtott hitelek száma 9,7, összegük 9,8 százalékkal csökkent 2019-hez mérten. Az átlagos hitelösszeg 4,5 millió forint nem változott.
Jelentősen bővült a CSOK-támogatások folyósítása
A 2016. januártól 2020. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 156 ezer, összege 386 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,5 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 54 ezer CSOK-támogatást folyósítottak, ez az esetek több mint 34 százalékát tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 55 százalékát fordították új lakások megszerzésére.
2020-ban a már említett, a CSOK-ot bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma 18, összege 29 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Tavaly a támogatások több mint felét (59 százalék) használt, 27 százalékát új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékének közel kétötödét fordították új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2020-ban új lakás építése esetén 3,2 millió, új lakás vásárlásakor 5,7 millió, használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.
A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020 végére meghaladta a 14 százalékot. Az erre a célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki. 2020-ban a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma közel háromszorosára, összegük hatszorosára ugrott az előző év azonos időszakához képest.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.