Önnek is van 50 ezer forintja a karácsonyi kiadásokra?

2018. 12. 13., 13:15

Idén tovább nőtt a karácsonyi ünnepekre szánt kiadások mértéke, amit 10-ből 8-an az aktuális havi jövedelmükből fedeznek – derült ki a CIB Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból. Bár a többség ajándékként továbbra is készpénznek örülne, várhatóan ruhanemű, szépségápolási cikk és játék kerül a legtöbb fa alá.

Sokba kerülnek az ünnepek, de nem veszünk fel emiatt hitelt

A CIB Bank idén is elkészítette reprezentatív karácsonyi kutatását, melynek eredményei azt mutatják, hogy 2018-ban a tavalyinál 4 ezer forinttal többet, átlagosan csaknem 47 ezer forintot költenek a magyar háztartások a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadásokra. Ez annak ellenére így van, hogy a lakosság héttizede vélekedik úgy, hogy a szeretet ünnepén erősen eltúlzott szerep jut a pénznek.

Ennek megfelelően az ajándékozás már nem is fért fel a legfontosabb karácsonyi „hozzávalók” dobogójára: a megkérdezettek 81 százaléka ugyanis a családi együttlétet tartja a legfontosabbnak, ezt a karácsonyfa felállítása (60 százalék) és a fehér karácsony (44 százalék) követi, megelőzve a 31 százalékot elért ajándékozást.

A karácsonyra jellemzően a decemberi fizetésből költünk – ezt jelölte meg fő forrásként a megkérdezettek 78 százaléka. Második helyen a kifejezetten az ünnepre spórolt pénz áll, még ha idén kevesebben nyúlnak is ehhez (21 százalék), mint tavaly (26 százalék). Munkahelyi jutalomból a megkérdezettek 15 százaléka tervez költeni az ünnepekre, a hitel szerepe azonban továbbra is csekély az ünnepi kiadások finanszírozásában: a tavalyi felmérés eredményéhez hasonlóan 2018-ban is csupán 5 százalékra tehető azok aránya, akik kölcsönt vesznek fel az ünnepi költségek fedezésére. Aki mégis így dönt, az is csak legfeljebb 25 ezer forintos összegben gondolkodik, ami alapján nem meglepő, hogy elsősorban hitelkártyás vásárlásról, illetve folyószámlahitel lehívásáról van szó, a többi fogyasztási hitel szerepe elenyésző.

Készpénznek, kézzel készített meglepetésnek vagy élményajándéknak örülnénk

Talán a sok kiadás ellentételezéseként is sokan örülnének, ha ajándékba készpénzt kapnának: a válaszadók több mint ötöde erre áhítozik, de majdnem ugyanennyien szeretnének kézzel készített meglepetést vagy élményajándékot kapni. A kutatás eredményei alapján azonban az ezekre vágyó válaszadók legtöbbje csalódni fog. Továbbra sem divat pénzt adni, inkább ruhanemű, divatcikk, szépségápolási termék és játék kerül a fa alá majd, de népszerű a könyv, cd, dvd és az erre vágyók nagy örömére a kézzel készített ajándék is.

A digitalizáció az ünnepek szolgálatában

Az ajándékokat legtöbben idén is a hipermarketekben és a bevásárlóközpontokban szerzik be – a válaszadók 80, illetve 78 százaléka jelölte meg ezeket – de 72 százalék a webáruházak kínálatából is válogat.

Jellemző az is, hogy közösen ajándékozunk: a megkérdezettek 62 százaléka mondta azt, hogy előfordul, hogy másokkal összefogva, a pénzt összeadva közösen lepnek meg valakit a szeretet ünnepén. Ilyen esetben a legtöbben – 83 százalék – készpénzben rendezik el egymás között a költségeket, 8 százalék esetében egyszer az egyik fél fizet, máskor a másik, 2 százalék más utat választ, és csak 7 százalék azok aránya, akik átutalással intézik a fizetést ilyen esetben.

Az okostelefon sokak szerint segít abban, hogy a karácsonyi rohanásban időt spóroljunk: az előkészületek során a válaszadók több mint fele használja a készüléket arra, hogy ajándékokat keressen, és ugyanennyien vannak azok, akik ünnepi recepteket nézegetnek telefonjukon. 47 százalék küld karácsonyi üdvözleteket a mobilja segítségével, míg a rokonlátogatás során ugyanennyien a navigációs programokat is előveszik.

A telefon elengedhetetlen a családtagokkal való egyeztetéshez, és sokaknak inspirációt jelent a karácsonyi hangulat megteremtésében is: 38 százalék ezen gyűjt dekorációs ötleteket és ünnepi zenéket, és magas (37 százalék) azok aránya, akik az ajándékok beszerzésében is segítségül hívják a telefonjukat.  A válaszadók szerint több órát meg lehet spórolni azzal, ha az ünnepi előkészületekhez vagy rokonlátogatáshoz az okostelefont is bevetik.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS