Nyolc éve nem látott szintre emelkedett a hitelkártya-tartozás

2025. 12. 09., 21:10

159,6 milliárd forint tartozása volt a magyaroknak a hitelkártyájukon októberben; nyolc éve nem volt ilyen mértékű ez a tartozás hazánkban. A hitelkártya azonban nem mindig „rossz tartozás” – emlékeztetnek a Bankmonitor szakértői. Szerencsére az elmúlt időszakban ebből a szempontból pozitív irányba mozdultak el a dolgok.

2025. októberében összesen 159,6 milliárd forint tartozása volt a magyaroknak a hitelkártyájukhoz kapcsolódóan. Ez jelentős összeg, utoljára 2017. decemberében, azaz közel nyolc éve volt ilyen mértékű hitelkártya-tartozás hazánkban.

Az elmúlt években szépen lassan, fokozatosan emelkedett a magyarok fennálló tartozása, így emelkedhetett ez az összeg 8 éves csúcsra. Azt azonban látni kell, hogy 2017 előtt ennél jóval magasabb szinten is állt a hitelkártyák kihasználtsága. 2015-ben még 200 milliárd forint felett is járt a tartozás összege.

Hitelkártya: a legolcsóbb és egyben a legdrágább kölcsön

A hitelkártyákkal kapcsolatban egészen rossz tapasztalata van a magyaroknak, nem csoda, hogy a hitelkártyák száma és a kihasznált tartozás mértéke is érdemben csökkent 2015-től. A kérdéses kölcsön kamata igen magas tud lenni, bőven lehet látni 27 százalék feletti éves kamatszinteket is az egyes bankoknál.

Ugyanakkor okos használat mellett a hitelkártya keretösszege akár teljesen kamatmentesen is használható. Ráadásul az esetleges pénzvisszatérítések miatt még plusz jóváírást is elérhető.

Ennek a kettőségnek a megértéséhez meg kell ismerkedni a hitelkártyák működésével. A hitelkártya egy olyan bankkártya, amellyel a bank pénzét, egy hitelkeretet lehet felhasználni. Az elköltött összeget visszafizetve gyakorlatilag feltöltődik a keret, melyet később újra fel lehet használni. Ebből a szempontból nagyon hasonlít a folyószámlahitelre ez a konstrukció.

A hitelkártyánál jellemzően havi periódusok vannak: azt vizsgálják meg, hogy ezen időszak alatt mennyit költött az adós a keretből. A periódus lezártát követően jellemzően van egy 15 napos türelmi idő, ez alatt kell/lehet visszafizetni a felhasznált keretet teljes egészében, vagy legalább részben.

Akár kamatmentesen is használhatja a bank pénzét az, aki az adott periódusban csak vásárol a hitelkártyával és a teljes elköltött összeget visszafizeti a periódus lezárultát követő türelmi idő végéig. Ha nem fizeti vissza az adós a teljes összeget, akkor a meg nem fizetett részre visszamenőleg is (a felhasználástól kezdve) kamatot számít fel a bank.

A készpénzfelvételekért mindig kamatot kell fizetnie az adósnak. Ez akkor is igaz, ha a türelmi idő alatt visszafizetné teljes egészében az adós a kérdéses összeget.

Példa a jó hitelkártya használatra
Tételezzük fel, hogy van egy 500 ezer forintos keretösszegű hitelkártya, az éves kamat 27,48%. A kártyánál a periódus minden hónapban 5-től a következő hónap 5-ig tart. Ezt követően indul egy 15 napos türelmi idő, ami 20-án jár le.
Induljunk ki abból, hogy valaki január 10-én vásárol a hitelkártyával 200 ezer forint összegben és ezt az összeget teljes egészében visszafizeti február 10-én. Ebben az esetben a február 5-én záruló periódust követő 15 napos időszakban rendezésre kerül a teljes levásárolt összeg, így nem kell kamatot fizetni.

Példa a rossz hitelkártya használatra
Tételezzük fel, hogy van egy 500 ezer forintos keretösszegű hitelkártya, az éves kamat 27,48%. A kártyánál a periódus minden hónapban 5-től a következő hónap 5-ig tart. Ezt követően indul egy 15 napos türelmi idő, ami 20-án jár le.
Induljunk ki abból, hogy valaki január 10-én vásárol a hitelkártyával 200 ezer forint összegben, de ebből „csak” 100 ezer forintot fizet vissza február 20-ig. Ebben az esetben a február 5-én záruló periódust követő 15 napos időszakban nem rendezte a teljes tartozást az adós, így a maradék 100 ezer forintra a bank január 10-től kezdődően évi 27,48% kamatot számít fel.

Egyre nő a kamatmentes kölcsön aránya

A hitelkártya szempontjából tehát inkább az lehet lényeges, hogy a kamatozó és a kamatmentes tartozások aránya, nagysága hogyan alakul. Ebből a szempontból egy kifejezetten pozitív elmozdulást lehet látni.

Októberben ugyanis a kamatmentes időszakban lévő tartozások összege meghaladta a kamatozó tartozás nagyságát. Előbbi 80,8 milliárd forint, utóbbi pedig 78,8 milliárd forint volt az ősz második hónapjában. Tehát nagyjából ez a két tartozás azonos szinten van, a kamatmentes tartozás nagysága még magasabb is.

Korábban a kamatozó tartozás jóval magasabb volt, vagyis az embereknek tényleg vastagon a pénztárcájukba kell nyúlniuk azért, mert ezt a hitelformát választották. Persze fontos, hogy a kamatmentes tartozás az is maradjon, azaz a havi periódust követő türelmi időben teljes egészében rendezzük a kihasznált keretet.

A karácsony közeledtével nem szabad erről a hitelformáról sem megfeledkezni, okos használat mellett ugyanis az elköltött keret kamatmentes lehet, sőt még jóváírást is kaphatnak az érintettek a vásárlásaik után. A Bankmonitor szakértői szerint kiemelten fontos, hogy csak azok használják ezt a kártyát az ünnepi időszakban, akik csak vásárolnának vele és biztosnak látják, hogy az ünnepekre elhasznált összeget– legkésőbb az adott kártyához kapcsolódó türelmi időszak végén – teljes egészében vissza tudják fizetni.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 15., 09:25
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-09-12 14:15:48
Első ránézésre ellentmondásos a kép. A partnerek egyre fegyelmezettebben fizetnek, mégis nehezebb hónapokra készülhetünk a finanszírozás terén. A VOSZ Barométer friss adatai pontosan ezt a kettősséget mutatják meg: a fizetési morál javult, de a kkv hitelköltségek jelentősen megemelkedtek. A kérdés már csak az, hogy mit kezdjünk ezzel?

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS