Növekedett az első félévben a Budapest Bank vállalati üzletága

2020. 09. 16., 19:00

Az idei év első hat hónapjában erős szélsőségek jellemezték a hazai vállalati hitelpiacot: míg az első negyedév végén még rekordméretű növekedés volt tapasztalható, addig a második negyedévben nettó törlesztővé vált a szektor. A Budapest Bank vállalati üzletága is megérezte a külső tényezők kedvezőtlen hatásait, azonban a főbb mutatókban így is növekedést ért el: kkv hitelállománya 7 százalékkal gyarapodott, nettó ügyfélszám-növekedésben pedig első helyezést ért el a piacon.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai vállalati hitelezés az év első 6 hónapjában igen jelentős kilengéseket mutatott. Míg márciusban több mint 250 milliárd forinttal több hitelt vett fel a szegmens, mint amennyit törlesztett, addig áprilisban megfordult a folyamat, és 50 milliárd forinttal már nettó hiteltörlesztővé vált. A hitelfelvételi kedv csökkenését a kölcsönök összegének változása is jól mutatja: az 1 milliárd forint feletti új szerződések száma kevesebb, mint a felére zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest.

A Budapest Bank vállalati üzletágát sem kerülték el azok a külső, kedvezőtlen tényezők, amelyek a vállalati hitelpiacot negatívan érintették, az évek óta követett üzleti stratégiájának köszönhetően a főbb mutatókban mégis növekedni tudott. Konzervatív hitelezési politikájának és diverzifikált portfóliójának köszönhetően ugyanis a bank kevéssé kitett, így pl. a COVID által leginkább veszélyeztetett iparágakban működő cégek aránya az állomány 10 százalékát sem éri el. Az ügyfélkör erejét jól jelzi, hogy a vállalatok több mint 50 százaléka gondolta úgy, hogy nem él a moratórium adta lehetőséggel. A Budapest Lízing esetében ez a szám még magasabb, az ügyfelek 60 százaléka döntött a folytatás mellett.

Ennek is köszönhető, hogy ha nem is markánsan, de javult az üzletág eredménye 2020. első félévében: a hitelállomány 7 százalékkal, a bevétel 3 százalékkal, a számlaforgalom 1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A Budapest Bank továbbra is a kkv szegmens meghatározó szereplője. A piacot változatlanul meghaladó növekedési ütemmel a piaci részesedése 2020. első félévére 8,0 százalékra nőtt, a Budapest Lízinggel együtt pedig már elérte a 9,9 százalékot is, az első féléves új folyósítások 7,9 százaléka is itt történt. A bankhitelezési hajlandósága sem csökkent, így az új, támogatott hitelprogramok közvetítésében is élen jár. Az NHP Hajrá Programban a bank a Budapest Lízinggel közösen több mint 32 milliárd forintra szerződött, az új Széchenyi Kártya Programban pedig eddig 7,5 milliárd forintot juttatott a hazai kis- és középvállalatok számára.

„Évek óta azon dolgozunk, hogy stabil és diverzifikált hitelportfóliót alakítsunk ki, amely kifejezetten válságálló és biztonságos mind a bank, mind az ügyfeleink számára. Stratégiánk bevált, hiszen a piaccal ellentétben, a járvány okozta kedvezőtlen körülmények ellenére továbbra is növekedni tudtunk. A kockázatokat figyelembe véve is aktívak kívánunk maradni hitelezésben, ezért a saját termékeinken kívül az összes államilag támogatott hitelkonstrukciót is az elsők között tettük elérhetővé az ügyfelek számára” – mondta Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletág vezetője. „Ezt úgy tűnik, hogy az ügyfeleink is értékelik, amit mi sem mutat jobban, mint, hogy 1,2 százalékos növekedéssel a nettó ügyfélszámnövekedésben elsők, új kkv ügyfélszerzésben pedig változatlanul másodikak vagyunk a piacon.”

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS