Munkahelyek ezreit teremtették a social banking programmal

2018. 12. 10., 12:45

Az Erste Csoport Social Banking programja 14 ezer új munkahely létrehozásához nyújtott segítséget Kelet-Közép-Európában.

Az Erste Csoport Social Banking programjában eddig több mint 2500 induló vállalkozás, valamint 400 társadalmi célú vállalkozás és 6500 kistermelő kapott üzleti tanácsadást illetve finanszírozást, amelynek köszönhetően összesen közel 14 ezer új munkahely létrehozásához járultak hozzá – derül ki az Erste Csoport kelet-közép-európai Social Banking programjáról készített első hatástanulmányból.

Az Erste alapításkori céljaihoz – a társadalmi hatású banki tevékenység elvéhez – visszanyúlva az Erste Alapítvány támogatásával jött létre az Erste Csoport Social Banking programja. A program célja a munkahelyteremtés előmozdítása és a jólét növelése azáltal, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak nem csupán hiteleket kínál, hanem reális pénzügyi tanácsokat, a pénzügyekben való jártasságot célzó képzést, személyre szabott termékeket és üzleti mentorálást is nyújt.

„A Social Banking programot, vagyis a kelet-közép-európai térségben a társadalmi és pénzügyi befogadás növelésére létrehozott legjelentősebb kezdeményezésünket 2016-tól kezdve szisztematikusan vezettük be az Erste Csoport alappiacain. Meggyőződésünk, hogy változást tudunk hozni azoknak az életében, akiket az út szélén hagyott a rendszerváltás – közölte Peter Surek.

A Social Banking program fejlesztéséért felelős igazgatója elmondta:

„Az üzleti tanácsadás és a vállalkozásindító hitel segítségével több mint 2500, többségében falvakban és kisvárosokban élő ügyfelünk tudta útnak indítani saját üzleti vállalkozását, amelyben a helyi közösségből származó munkaerőt is alkalmaztak. A vállalkozónak állók több mint egyharmada gazdaságilag inaktívnak számított előtte. Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy ezeket a munkahelyeket többnyire nagyarányú munkanélküliséggel és szegénységgel sújtott, a nagy munkaadók által kevéssé preferált területeken sikerült létrehozni”.

A hatástanulmány módszertanának kidolgozásában a Bécsi Közgazdaságtudományi és Üzletviteli Egyetem NPO Intézete látta el tanácsokkal az Erste Csoportot. A bankcsoport rendszeres hatástanulmányokat kíván végezni a jövőben a Social Banking programmal kapcsolatban.

Az Erste Csoport Social Banking programjáról készült elemzés rámutat, hogy a kezdeményezés azoknak nyújt támogatást, akik egyébként nem vagy csak nagyon korlátozottan férnek hozzá a munkaerőpiachoz, illetve nem tudják elindítani saját mikrovállalkozásukat, például egy kiskereskedelmi üzletet vagy építőipari vállalkozást.

Az új vállalkozók emellett magabiztosságot is szereztek a pénzügyekben (aminek szintén híján voltak), így közel ötezer munkahelyet hoztak létre a saját közösségükben. Az üzleti mentorálás és e-learning biztosítása mellett az Erste Csoport Social Banking programja több mint 60 millió euró értékben nyújtott finanszírozást kezdő vállalkozók számára.

A csoporthoz tartozó bankok hálózatán keresztül, valamint egyéb intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködve az Erste Csoport Social Banking programja 400 társadalmi célú szervezetet támogatott a kelet-közép-európai régióban, elősegítve növekedésüket, valamint azt, hogy hatékonyabban tudjanak választ adni a társadalmat érintő legkomolyabb problémák némelyikére, például a fiatalok körében jelentkező munkanélküliségre, a társadalmi beilleszkedésre, és a szegénységre.

Ennek eredményeként 3100-nál is több új munkahely jött létre, 6100 munkahelyet pedig sikerült megőrizni a szociális szektorban. A szervezetek 82 százaléka számolt be arról, hogy a programban való részvétel eredményeként képesek jobban betölteni társadalmi küldetésüket, több embert elérni és új projekteket indítani.

Az ebben a körben folyósított finanszírozás összege elérte a 40 millió eurót. Ebben szerepeltek a támogatások késedelmes kifizetését ellensúlyozó működőtőke-hitelek, az Európai Unió, vagy az adott ország állama által indított projektek előfinanszírozásához, illetve társfinanszírozásához biztosított áthidaló kölcsönök, valamint a szolgáltatások és üzleti tevékenység kiterjesztését szolgáló beruházási hitelek.

Emellett az Erste Csoport mikrohitelezéssel foglalkozó szervezete, a good.bee Credit mikrofinanszírozást nyújtott 6500 falun vagy kisvárosokban működő romániai kisvállalkozásnak. A közel tízezer mikrohitelt – amelyek összesen meghaladták a 70 millió eurót – többségében kistermelők számára nyújtotta a leányvállalat, így hatezer új munkahely létrehozását segítette elő. A programban részt vevő ügyfelek 70 százalékának sikerült növelnie a háztartás bevételeit, amit egyrészt a vállalkozás fejlesztésére, másrészt életkörülményeik javítására tudtak fordítani.

A pénzügyi oktatás hiánya a vállalkozás egyik legnagyobb akadálya régiónkban. Vagyis az oktatás épp oly fontos, mint a finanszírozás, és e két tényező jelenti Social Banking programunk sarokkövét. Korán felismertük, hogy a finanszírozás önmagában nem oldja meg a problémát. Hosszú távú, szisztematikus, közös elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy időt és erőforrásokat fordítsunk a szóban forgó csoportok képzésére, amelynek segítségével viszont a kezükbe adjuk az életkörülményeik javításához szükséges pénzügyi ismereteket és magabiztosságot. A most ismertetett eredmények is megerősítik eltökéltségünket a Social Banking program kiterjesztése iránt. Emellett elhatároztuk, hogy fokozzuk kapcsolatunkat a döntéshozókkal és szabályozó testületekkel annak érdekében, hogy ráébresszük őket: több támogatásra van szüksége annak a 15 millió embernek, akik az út szélén maradtak régiónkban” – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Csoport vezérigazgatója.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS