Módosult a Nemzeti Bajnokok Hitelprogram felhívása

2025. 07. 30., 17:50

Július 30-án megjelent a GINOP Plusz-1.4.5-25 „Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó kombinált Hitelprogram” módosított felhívása, mely szerint könnyített feltételekkel érhetők el a kedvező támogatások a hazai exportáló és beszállító kis- és középvállalkozások számára.

Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló program keretösszege 155,6 milliárd forint, amelyből a vállalkozások minimum 150 millió forint és maximum 600 millió forint közötti kamatmentes beruházási hitelt igényelhetnek, amelyből akár 180 millió forint vissza nem térítendő forrás lehet – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A konstrukció úgynevezett „egyműveletes kombinált” formában működik: így a vállalkozások egyetlen helyszínen, az MFB Pontokon igényelhetik a 0 százalékos beruházási hitelt, amelyhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás társul.

A támogatásra azok a növekedő, beszállítóként vagy exportőrként működő kkv-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt.

A felhívás megjelenése óta több jelzés is érkezett a vállalkozásoktól a Nemzetgazdasági Minisztérium részére, miszerint a legalább 30 százalékos infokommunikációs és/vagy megújuló energia beruházási arány teljesítése sok mikro-, kis- és középvállalkozás számára nehézséget jelent. Egyrészt ezen a területen nem minden vállalkozás számára indokolt ekkora mértékű beruházás, másrészt sokan már korábban megvalósították ezeket a fejlesztéseket, így az előírás visszatartó erővel hatott a pályázási kedvre. Az igényeket figyelembe véve, a programot a vállalkozások igényeihez igazították, azaz a kötelező beruházási arányt a harmadára, azaz 10 százalékra csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a minimum projektméret esetén legalább 15 millió forint, míg a maximális projektméret esetén 60 millió forint értékű ilyen típusú beruházás szükséges a korábbi 45 millió és 180 millió forint helyett.

Ez a változtatás nagyobb rugalmasságot biztosít a pályázóknak, és jelentősebb méretű ingatlanberuházások megvalósítására is lehetőséget nyújt, immár a projekt összköltségének akár 60 százalékáig. Ezzel a módosítással a program nemcsak a digitális és zöld fejlesztésekre, hanem a vállalkozások komplex, hosszú távú infrastrukturális és technológiai bővítésére is hatékonyabb támogatást kínál. A projekteknek továbbra is kötelezően tartalmazniuk kell
– technológiai korszerűsítést vagy eszközbeszerzést (minimum az elszámolható költségek 30 százalékában), valamint
– vállalati infokommunikációs fejlesztést és/vagy megújuló energia beruházást (legalább 10 százalékban).

Ahhoz, hogy a beszállító vagy exportáló vállalkozások szintet lépjenek és termelékenységük növekedni tudjon, új tudás bevonására is szükségük lehet. Éppen ezért a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) testreszabott, térítésmentes tanácsadási szolgáltatást nyújt számukra, amely az export- és beszállítói képességek erősítésére irányul. A tanácsadási szolgáltatás a www.vali.hu oldalon keresztül érhető el.

A vállalkozások eddig 23 kérelmet nyújtottak be 9,8 milliárd forint összértékben, míg az MGFÜ tanácsadási szolgáltatására több mint 130 cég regisztrált.

A módosított pályázati felhívás itt tekinthető meg.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS